# megemlékezés

Az ellenzéki pártok Kossuth Lajos mellszobránál tartották megemlékezésüket. A Tiéd a Város Egyesület képviselőihez más szervezetek tagjai is csatlakoztak. Az eseményen Hóbor József történész a 12 pont aktualitásairól beszélt.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulójára emlékezett Zalaegerszeg. Az ünnepséget - a rossz időjárás miatt - a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben tartották.

Főhajtással tisztelegtek a kommunizmus áldozatai előtt a zalai vármegyeszékhelyen. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-e az emlékezés napja. Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapjuk a diktatúra mártírjainak.

Bemutatták Dériné Farkas Mária „A mi doni hőseink” című történelmi dokumentumregényét a Mindszentyneumban. A szerző a szülőfalujából származó honvédek történetét foglalta kötetbe. A zalai alakulatok, közöttük a dióskálikak 1942 tavaszán érkeztek a keleti hadszíntérre. Az első vonalban harcoltak, és utolsóként hagyták el a Don melletti védőállásokat. A frontra vezényelt katonák közül csak kevesen térhettek haza. Tragikus sorsukról szólt „A boldog szunnyadókhoz” című vers, ami a rendezvényen hangzott el.

A doni katasztrófa áldozataira emlékeztek Zalaegerszegen, a Hősök kertjében. Nyolcvankét esztendővel ezelőtt, 1943. január 12-én, a szovjet Vörös Hadsereg mínusz 30-35 fokos fagyban indította el támadását a Don-kanyarnál. A frontszakaszt védő, rosszul felszerelt 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája életét vesztette. Ez volt a magyar történelem egyik legnagyobb katonai veresége.

Idősek világnapi programot szerveztek, s egyben 1956 eseményeire emlékeztek Zalabesenyőn. A közösségi házban a Szivárvány Dalkör, a Besenyő Baráti Kör és a Besenyői Ifjúsági Csoport adott műsort.

Nyolcadik osztályosok adtak ünnepi műsort a Zalaegerszegi Gondozási Központ Idősek Otthonában.

Megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről a vármegyeháza előtt. Az önkormányzat, a POFOSZ, illetve az 56-os Hagyományőrző Egyesület helyi szervezeteinek közös rendezvényén elhangzott Jobbágy Károly A rádió mellett című költeménye.

Első alkalommal szervezték meg a Deák Ferenc ságodi látogatására emlékező májusünnepet a helyi közösségi házban. A haza bölcsét 1843-ban 700 fős vendégsereg fogadta a ságodi erdőben. A kulturális műsorok után az ünneplők ide is ellátogattak, majd családi programokkal zárult a nap.

Megemlékezett a Győzelem Napjáról a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének Zala megyei szervezete és a Tiéd a Város Egyesület. Május 8-án ünneplik a második világháború európai lezárulását, mellyel új korszak kezdődött a kontinens életében. Az ünnepségen a fordulat történelmi jelentősége és a világháború áldozatainak emléke előtt egyaránt tisztelegtek.

Megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól a Korona Szalon nagytermében. A városi rendezvényen levetítették a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kezdeményezésére készített Apáink földje című filmet, mely az 1948 és 1961 között történt eseményeket mutatja be.

Csendes gyertyagyújtással, majd koszorúzással tisztelegtek Andráshidán a doni áttörés áldozatai előtt. A magyar hadsereg tragikus veresége a térségben több családot is érintett. A Hősök kertjében - az Igazgyöngy Hagyományőrző Egyesület közreműködésével - emlékeztek a tragédiára.

A kommunizmus áldozataira emlékeztek a Börtönmúzeumban. A megjelentek „A fiatalok szerepe az ’56-os forradalom és szabadságharcban” című interaktív előadást hallgathatták meg. Illetve egy tárlatvezetés is fogadta az érdeklődőket.

Az aradi vértanukra emlékeztek a nemzeti gyásznapon. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét a világosi fegyverletétel után, október 6-án végezték ki. Ugyanezen a napon állt Pesten kivégzőosztag elé Batthyány Lajos. A zalai születésű Csány Lászlót kötél általi halára ítélték, 1849. október 10-én utolsó szavai ezek voltak: Hazámért ezt is szívesen.

Jellasics őszi hadjáratáról tartott előadást Hermann Róbert, a Korona Szalonban. Az október hatodikai megemlékezés előrendezvénye csatlakozott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. jubileumához.

Megáldották az Alsóerdőn kiépített Mária emlékhelyet. A tetővel fedett pihenő egyik eleme a Tv torony felújítása, környezetének megújítása című programnak. A turisztikai fejlesztésre közel 600 milliót fordítottak, ebből közel kilencet a most átadott építményre.

Megemlékezést tartottak Gasparich Márk halálának 170. évfordulóján. A tiszteletére felállított emlékművénél felidézték Batthyány Kázmér, reformkori ellenzéki vezetőhöz írt levelének néhány sorát, majd a városrész önkormányzati vezetője mondott beszédet.

1116 évvel ezelőtt, 907. július 4-én kezdődött a magyarság jövőjét nagyban meghatározó pozsonyi csata. Az ütközetben a honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett. Ezt követően több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére. A diadalmas győzelemről tartott zalaegerszegi megemlékezésen Latorcai Csaba területfejlesztési miniszterhelyettes mondott beszédet.

Történelmi megemlékezést tartottak a trianoni békediktátum évfordulója alkalmából Andráshidán, a Hősök Kertjében. A rendezvény kezdetét – a szakadó esőben - harangszóval jelezték. Az Igazgyöngy Hagyományőrző Egyesület előadásban népdalok hangzottak el.

A trianoni békediktátum aláírásának 103. évfordulójára emlékeztek Zalaegerszegen, a nemzeti összetartozás napján. A városi ünnepséget, melyet kulturális produkciók színesítettek, a Bajcsy-Zsilinszky téren tartották.