Főhajtás - Az aradi vértanúkra emlékeztek

Czegő Teréz színművész Ady Endre költeményével emlékeztetett október hatodikára. A harang a halálra ítéltekért, a bebörtönzöttekért és a büntetéssel sújtottakért szólt. Az utókor kötelessége, hogy emléküket megőrizze – hangsúlyozta beszédében Balaicz Zoltán polgármester.

Magukba sűrítik a forradalom és szabadságharc felemelő és tragikus sorsát. Anyanyelvét és családi hátterét tekintve nagyon különböző emberek vívták önkéntes harcukat egyetlen zászló alatt – a magyar szabadság zászlaja alatt, Magyarország szabadságért, függetlenségéért. Nem számított, hogy ki honnan jött, mert a jó ügy terelte őket egy táborba. A jó ügyért küzdöttek, és a jó ügyért haltak vértanúhalált, emelt fővel, egyenes gerinccel.

- fogalmazott a város első embere.

A hősök tiszteletére komponált dalok Ifjabb Horváth Károly és zenekara előadásban hangzottak el. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze beszédében felidézte a 174 évvel ezelőtt történt eseményeket és az azt követő kegyetlen megtorlásokat.

Ne felejtsük el, lehet, hogy Haynau aláírása szerepelt a Batthyány és az aradi vértanúk halálos ítéletén, de aki szabadon engedte, vagy szabadjára engedte az ezt az embert, az nem más volt, mint a 19 éves fiatal császár, I. Ferenc József. Nem a gonosz mama, nem Zsófia főhercegnő, és nem a gonosz tanácsadók voltak azok akik, ezt tanácsolták őfelségének. Ő volt az, aki augusztusban úgy döntött, hogy a katonákat kell megbüntetni, és ő volt az, aki augusztus 29-én olyan utasítást adott Haynaunak, hogy elég, ha a halálos ítéleteket a végrehajtás után jelentik, nem kell előzetesen jóváhagyásra fölterjeszteni őket. És azt gondolom, hogy abban, hogy Deák Ferenc 1867 júniusában nem ment el Ferenc József koronázására - holott megkoronázva láthatta volna a saját nagy művét, a kiegyezést - abban bizony benne volt október hatodika, benne volt Batthyány Lajos és benne volt Csányi László emlékezete is.   

- fejtette ki prof. dr. Hermann Róbert.

Csány László 1931-ben emelt szobránál a város, a megye vezetői, rendvédelmi szervek és civil egyesületek, illetve helyi polgárok helyezték el az emlékezés koszorúit és virágait.
A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az Aradon kivégzett vértanúkra - Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidre, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Lahner Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra - és gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Szöveg: Kolozsvári Ilona
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg