# természetvédelem

Hartmann Miklós „A fák világa” című előadásával megkezdődött a tavaszi programsorozat a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség Közösségi Házban. A képekkel illusztrált prezentáción az résztvevők érdekességeket tudhattak meg az erdők óriásairól, valamint a növényvilág 450 millió éves történetéről.

Az ázsiai lódarazsak egyszerre akár 50 méh elpusztítására is képesek, így, ha rajban megjelennek egy méhészetben, hatalmas lehet a pusztítás.

A beavatkozás lakossági bejelentések alapján, illetve közegészségügyi okok miatt vált indokolttá.

Új madáretetőkkel, odúkkal és pihenőkkel gazdagodott az Űrhajós Bölcsőde, illetve az épület melletti park. Az intézmény ezzel a programmal tovább erősíti a környezeti nevelésre vonatkozó törekvéseit.

A nagykanizsai Csónakázó-tónál egy különleges mentőakció zajlott le az év elején, amikor Benedek Tamás, önkéntes madármentő, értesítést kapott egy sérült hattyúról.

„Lokális és globális környezeti problémák” címmel plakátkiállítás nyílt a Zrínyi-gimnáziumban. Az intézmény aulájában – az ökoiskolai program részeként - a földrajz fakultációs diákok alkotásaiból készítettek tárlatot.

Értékmentő munkát végeztek az önkéntesek a helyi természetvédelmi területnek számító Bozsoki-domb északi részén. A szakemberek útmutatásával a Mándi-dombot tisztították meg az elvadult cserjéktől és bozótosoktól.

A sok csapadék és a hideg idő megállásra kényszerítette az éppen vándorlásnak indult kismadarakat. A vármegyeszékhelyen molnár-, és partifecskék szorulnak a természetvédők segítségére, akik több száz példányt gondoznak, amíg nem javul az időjárás.

A száraz, meleg időszakokban kiemelt figyelmet kell fordítani a madarak itatására. Az életmentő folyadék nem csak a dehidratáció ellen fontos. Több faj ugyanis sárral tapasztja össze fészeképítésnél a különböző ágakat és növényi törmelékeket. Így egy hosszan tartó aszályos időszak a populáció szempontjából is különösen veszélyes lehet.

A Zala partján töltötték a délutánt a Göcseji Tudásközpont kézműves táborának résztvevői kedden. A gyerekek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mobil természetiskola programjának keretében a folyó élővilágával ismerkedtek.

Bontogatják szárnyaikat a gólyafiókák Zala vármegyében. Az állomány tavaly rekordméretű volt és idén is ígéretesen indult a hazaköltözés utáni időszak. Ám a tavaszi viharok a fészkeket megtépázták és a fiatal madarak számát is megtizedelték.

Noha a táplálékhiány miatt az utóbbi években csökkent a fiókák száma, az idei nyár az esős tavasznak köszönhetően rovarokban gazdag. A botfai kastélynál fészkelő példány már másodjára rak tojásokat.

„Lokális és globális környezeti problémák” címmel plakátkiállítás nyílt a Zrínyi-gimnáziumban. Az intézmény aulájában – az intézmény ökoiskolai programjaihoz kapcsolódva - a földrajz fakultációs diákok alkotásaiból készítettek tárlatot.

Ébredeznek és az enyhe időjárás hatására előmerészkednek búvóhelyükről a sünök. A telet többnyire erdők aljnövényzetében és a bokrok alján vészelik át, de parkokban, valamint kiskertekben is előfordulhatnak. A szakemberek ezért óvatosságra intik a gazdákat. A kora tavaszi munkák ugyanis komoly veszélyt jelenthetnek a védett állat számára.

Március 3-án van a vadvilág világnapja, 2013-óta az ENSZ közgyűlésének döntése alapján ezen a napon a vadon élő növény-, és állatvilág sokszínűségét ünnepeljük – hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal.

Elhelyezték a békaterelőket az Aranyoslapi forrásnál. Az enyhe időjárás miatt idén várhatóan hamarabb kezdődik a vonulás. Azért, hogy a rovarevők épségben átkeljenek, a környező erdőből a vízpartra igyekvő egyedeket az úttest mindkét oldalán nejlonfóliából kiépített kerítéssel védik.

A ritka faj megőrzése terén óriási a magyar természetvédelem kötelezettsége.

Galériánkban mutatjuk, hogy néznek ki az újjászületett "vödrök".