
Demján Sándor Tőkeprogram
Az év első hónapjában elindult a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő Demján Sándor Tőkeprogram, amelynek célja a kkv-k beruházásainak, fejlesztéseinek támogatása. A különlegesnek számító tőkejuttatási formában meghatározó szerepe van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, és fontos feladatot kaptak a területi szervezetek is – derült ki az érdeklődő vállalkozásoknak tartott kamarai tájékoztatón.
Növekedő vállalkozásoknak előnyös
Leginkább azt szeretnénk, hogy azok a vállalkozások jussanak ezen a tőkeprogramon keresztül forráshoz, akik olyan növekedési pillanatban vannak, olyan növekedési lehetőségek előtt állnak, amihez egy bizonyos típusú kockázatot kell vállalni, ami tipikusan tőkekockázat
– fogalmazott dr. Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
Tehát, aki nem tud erre a fejlesztésére hitelt felvenni, mert a hitelképesség szempontjából ez nem megfelelő projekt, de a növekedéséhez szükséges, hogy ez megvalósuljon, ők vannak a legjobb helyen ebben a programban. Őket szeretnénk megtalálni országszerte, és finanszírozni.
– Mekkora a keretösszeg és körülbelül mennyi vállalkozást tudnak finanszírozni majd?
Ez egy 100 milliárdos keretösszegű alap, ebből lehet 100-200 millió forintos finanszírozásokat nyújtani a vállalkozóknak. Én olyan 500 körüli vállalkozásra számítok, akik ebből igényelni tudnak. Ez lehet egy kicsivel több, egy kicsivel kevesebb, de nagyságrendileg ez az a szám, amire számítunk.
– Milyen iparágakban, ágazatokban várják a pályázatokat?
Valójában mindenben. Sokkal könnyebb elmondani, mi az, ahol nem. Van egy pár ágazat, ahol nem lehet. Európai uniós korlátok miatt például agráriumban nem tudunk finanszírozni, vagy a védelemiparban. De mindenkit várunk, aki energiahatékonyság, értékesítési-rendszer bővítés, technológiafejlesztés, külpiacra való nyitásban fejlesztene. Tehát nagyon-nagyon sok iparágból és területről várunk vállalkozókat.
– Mennyire újdonság ez a program?
Ez egy hiánypótló program, ami még nem volt Magyarországon. Olyan sem volt, hogy ebben a méretben tőkeprogramra láttunk volna példát, de olyan sem volt, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lenne az, aki ilyen jellegű pénz allokációban részt vehetne. Úgyhogy nagyon örülünk, hogy ezt ránk bízták, és nagyon-nagyon bízunk abban, hogy ez jól fog sikerülni.
A területi kamarák feladata
– Mi a szerepe a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarának a Demján Tőkeprogramban?
A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szerepe, hogy a fejlesztési tervet elkészítő és ebben a befektetési tervben részt venni kívánó vállalkozást területi kamaraként minősítse, ajánlja, vagy ne ajánlja
– mondta Kovács Dezső, a ZVKIK elnöke, az MKIK alelnöke.
Mint aki ismeri a vállalkozásokat, van rálátása nemcsak a vállalkozás előéletére, a múltjára, hanem a vállalkozó képességeire, habitusára, víziójára és a jövővel kapcsolatos terveire, gondolataira. Azért rendkívül nagy fontosságú a kamarának ez a jelentős szerepe, súlya a Demján Sándor programban, a tőkeprogramban, mert gazdasági szereplőként, vállalkozóként mindig is arra vágytunk és arról álmodunk, hogy a kamarának olyan szerepe legyen, olyan jogosítványa legyen, ami működési engedélyt ad ki. Ez egy ahhoz hasonló és rendkívül nagy jelentőségű jogosítvány a kereskedelmi és iparkamarák számára.
– Lehet-e már tudni, hogy mennyien regisztráltak? Lehet-e esetleg tudni, hogy körülbelül mennyi zalai vállalkozás indulhat ezen a programon?
Volt egy előregisztráció, Zala megyében március végéig hatan regisztráltak. A megyei kamarák összehasonlításában ez az élbolyban található. Természetesen ezt sok minden árnyalja, a fejlesztési tervük például, illetve az is, hogy milyen ágazatban, milyen szektorban tevékenykedik.
– A területi kamara elnökeként minek örülne, mennyi sikeres pályázónak?
Én annak örülnék – és alapvetően a realitások talaján szeretnék maradni mindig –, hogyha 17 és 25 közötti vállalkozás tudna sikeres fejlesztési tervet letenni az asztalra, és olyan eredményesen tudna ebben a tőkejuttatási programban részt venni, hogy az a gazdasági előmenetelét szolgálja. Meg tudjon jelenni hatékony termeléssel, fejlesztett innovatív szolgáltatással vagy termékkel külföldi piacon, és ezáltal a Zala megyei gazdaságot tudja fejleszteni.
Szöveg: Buza Beáta
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg