# ünnep

Mikor lesz az idén ötnapos egy hosszú hétvége, és mely ünnepek nem számítanak majd annak? Hányszor vehetünk nagyobb lélegzetet az idén két feszítettebb időszak között, mettől meddig tartanak és milyen napokra esnek? Mi a helyzet a szentestével? Ezeket érdemes tudni a 2025-ös év ünnepnapjairól.

Bevásárlás, rohanás, kapkodás – egy ideje mintha erről szólna az advent. Pedig a karácsonyt az együtt töltött idő, a szerettek közelsége teszi széppé, a hagyományok és tradíciók pedig köztudottan még különlegesebbé varázsolják az ünnepeket.

Húsvétra készülnek a keresztény egyházak. A katolikus, református és evangélikus felekezetek számára egyaránt ez a legfontosabb ünnep. Ebből az alkalomból Zalaegerszegen is többnapos programsorozatot szerveznek.

Az alábbiak szerint alakul az ügyfélfogadás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának ügyfélszolgálati helyein:

Különleges programmal készülnek az államalapítás évfordulójára: a nemzeti ünnep előestéjén Tolcsvay László és Tolcsvay Béla Magyar Mise című művét mutatják be Csácsbozsokon. A részletekről sajtótájékoztatón számoltak be.

Az anyák napját világszerte az édesanyák tiszteletére, munkájuk elismerésére tartják, az ünnep időpontja és módja azonban nagyon eltérő lehet aszerint,hogy melyik kultúrában járunk.

Mondani sem kell: nincs húsvét díszes tojások nélkül! A tojásfestés azonban sok makacs festékfoltot hagyhat maga után nem kívánt helyeken is, főleg akkor, ha a művészek kisgyerekek.

Nagypéntek, húsvétvasárnap és húsvéthétfő ünnepnap és munkaszüneti nap is, a közéjük ékelődő szombat azonban csupán pihenőnap. Ehhez igazodik az üzletek általános ünnepi nyitvatartása is.

Április 1-jén ünnepli születésnapját a Zalaegerszegi Televízió. Ezúttal a harmincnyolcadikat. Az induló csapatból még ma is többen erősítik a város televízióját. Vörös Nándor a hírszerkesztők munkáját felügyeli, illetve szerkeszti immár 25 éve a Zöldövezet című magazint, míg Tóth Sándor továbbra is operatőrként tevékenykedik.

A különböző kultúrák a bolondok napját évszázadok óta április 1-jén ünneplik, ám ennek a pontos eredete máig rejtély. Az áprilisi bolondok napi hagyományok közé tartozik - többek között - az álhírek terjesztése és mások megviccelése. A népszokás úgy tartja, ha valakit április elsején rászednek, akkor a „bolondját járatják vele”. Így ő lesz „április bolondja”. Amíg ennek pontos eredetét homály fedi, a média és a nagy márkák bolondok napi poénjainak felkarolása biztosítja a nem hivatalos ünnep hosszú élettartamát.

A Kossuth- és Széchenyi-díjakat március 14-én adják át. 15-én pedig Budapesten és Kiskőrösön is ünnepi programokra hívják az érdeklődőket.