Darázscsípés - életet menthet, ha ezeket tudjuk róla!

A szakértők szerint hazánkban a legveszélyesebb faj a lódarázs (Vespa crabro), amely a fészek megbolygatása esetén életveszélyes támadással válaszol.

A darazsak alapvetően nem támadnak ok nélkül, de két fajuk kivétel ebből: a kecskedarázs (Vespula vulgaris) és a német darázs (Vespula germanica) előre nem figyelmeztetve csípnek. Forró nyári napokon vonzódnak az édes italokhoz, élelmiszer-maradékokhoz, és mozgásuk kellemetlen pillanatokat okoz a pihenőknek - számolt be az egy.hu. 

Az, hogy mennyire veszélyesek a különböző darázsfajták, számos tényezőtől függ, például a méreg erejétől, mennyiségétől, a fészkekben élő darazsak számától, az üldözési távolságtól és a megcsípett személy egészségi állapotától (például allergiás-e rá), valamint a csípés helyétől (ritka esetekben a szájban történő csípés akár fulladást is okozhat). Ha ezeket mind figyelembe vesszük, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hazai darázsfajok közül különösebben egyik sem veszélyes.

Még a lódarázs sem, amiról városi legendák keringenek. Valójában távol a fészektől egy meglehetősen békés rovar. Igaz, hogy a csípése fájdalmasabb lehet, mint a kisebb testű rokonainak, ennek a hosszabb fullánk és a más méregösszetétel az oka.

A darázscsípés kezelése két csoportra osztható: más-más intézkedésekre van szükség a csípésre nem túlérzékenyek éls az allergiások esetében is. Fontos megjegyezni, hogy a darázs fullánkja csípéskor nem szakad le, tehát többször is képes csípni. Ez fájdalmas lehet, égő érzést, piros duzzanatot okozhat. Ha nem vagyunk allergiásak a csípésre, akkor komoly veszélyt csak az érzékeny területeken történő csípések jelenthetnek (például a nyak, az arc vagy a szájüreg esetén, ami fulladásveszélyt okozhat).

Bár a filmekben látványosnak tűnik, ne próbáljuk meg kiszívni a mérget, mert a nyálkahártyán sokkal hatékonyabban szívódhat fel! Különböző üzletekben elérhető csodaszerként reklámozott eszközök is vásárolhatók, amik ezt megteszik helyettünk, de ezek általában feleslegesek. A csípést bekenhetjük alkohollal, ami fertőtlenít és segíti a méregben található fehérjemolekulák lebontását, de akár lándzsás útifű levelet is dörzsölhetünk a csípés helyére, ez enyhítheti a fájdalmat.

A darázscsípésre allergiás személyeknek nem könnyű a helyzetük, mert egy-egy kellemetlen találkozás súlyos következményekkel járhat. A mai technológiai ismeretek mellett a rovarméreg-allergia szűrhető, sőt már oltás is létezik ellene: a darázsméreg-allergia elleni védőoltás állítólag 95 százalékos védelmet nyújt.

Az allergia nem tréfadolog!

Bármikor váratlan helyzetben találhatjuk magunkat, akár lappangó allergia, akár ismeretlen érzékenység miatt, ezért mindenképpen jegyezzük meg a főbb tüneteket: a csípést követően kiütések jelentkezhetnek a testen, szédülés, hányinger, arc- és nyakduzzanat, légzési nehézségek, eszméletvesztés. A tünetek gyorsan észlelhetőek, általában néhány másodpercen vagy percen belül jelentkeznek, de legkésőbb negyed óra múlva (a szakemberek szerint a csípést követő 48 óra a kritikus időszak, de minél később jelentkeznek a tünetek, annál kevésbé veszélyesek). Ha lelkes túrázók vagyunk, vagy gyakran találkozunk darazsakkal a környezetünkben, érdemes az elsősegélycsomagban tartani epinefrin (adrenalin) injekciót, antihisztamint és kortizont - életmentő lehet. Ha pedig baj történik, azonnal hívjunk mentőt! Minden másodperc számít!

A nem allergiás személyek csípésére az allergológusok antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsöket ajánlanak, valamint javasolják a csípés hűtését és ha végtagról van szó, akkor annak megemelését. Fontos figyelmet fordítani a csípésre később is, mert nyirok- vagy érgyulladás alakulhat ki, amit a csípés helyétől a törzs felé terjedő piros csík jelezhet. Ennek hátterében fertőzés áll, ami később jelentkezik, és általában akkor fordul elő, ha a fullánkon kívül valamilyen kórokozó baktérium is bekerül a bőr alá. Ha ilyet észlelünk, forduljunk háziorvoshoz, aki valószínűleg antibiotikumos kezelést fog javasolni!

Amikor tehát a gyermekünket megcsípi a darázs, óvatosan hűtsük le a területet (tekerjünk jeget a textilbe, hogy ne okozzunk fagyási sérüléseket a bőrnek), és emeljük fel a érintett végtagot! Ha szükséges, adhatunk antihisztamint szájon át, de

Hagyjuk ki a kalciumot!

Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint ugyanis teljesen hatástalan és értelmetlen csípés esetén. Ha a duzzanat rendkívüli méreteket ölt, szteroidokat is alkalmazhatunk, de kizárólag orvosi konzultáció után. Ne hagyjuk figyelmen kívül azonban a népi tapasztalatokon alapuló gyógymódokat sem: sokan hatásosnak tartják a félbevágott vöröshagymát a duzzanat kezelésére, ahogy a paradicsomot vagy a citromot is. Régebbi korok méhészei a friss petrezselymes bedörzsölést és az ecetes lemosást javasolják - bár az utóbbi kapcsán megoszlanak a vélemények.

A mindennapokban érdemes arra törekednünk, hogy harmóniában éljünk a darazsakkal, tartsuk megfelelő távolságot egymástól, és ne zavarjuk meg őket indokolatlanul! Ha elkerülhetetlen a találkozás, kerüljük a hirtelen mozdulatokat, ne integessünk vagy támadjunk! Ha pedig tisztában vagyunk az alapvető ismeretekkel, könnyedén átvészelhetjük az időnként elkerülhetetlen csípéseket, maximum néhány kellemetlen órát tapasztalva.

Fotó: illusztráció/Wikipédia/IronChris