Bennünk élő múlt

A megnyitón Kiss-Molnár István mondott köszöntőt, aki a tárlatot édesapja hagyatékát őrizve hozta létre. Ennek részeként faragott botokat és szobrokat, szakrális darabokat, valamint használati eszközöket mutatnak be.

Édesapám Kiss István György halálának 5. évfordulóján megemlékezzünk róla egy nagy kiállítással az ő hagyatékából. Tulajdonképpen ő néptánc pedagógus volt, emellett szerelmese volt a tárgyi népművészetnek is. Élete folyamán több mint 300 faragott pásztorbotot, illetve több mint 200 faragott kisfaszobrot és egyéb más hagyományos népi használati tárgyat gyűjtött össze. Ebből próbálunk most egy kis keresztmetszetet megmutatni

- nyilatkozta Kiss-Molnár István, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház vezetője.

A gyűjteményben olyan botok is fellelhetők, melyeket az első világháborúban fogságba esett katonák hagytak hátra. Ezeken orosz és szerb feliratok egyaránt olvashatók.

Egy olyan jelentőségű anyagról van szó, ami egy gyűjtött múzeumi anyaggal ér fel. Ami a legfőbb hordozója ezeknek a tárgyaknak, az, hogy személyes tárgyakról van szó. Olyan tárgyakról, aki készítette, és aki használta, ott egy ember van mögötte. Például a hadifogoly munkák, 6 darab is van cirill betűs felirattal. És akkor felvetődik a kérdés, hogy mit keres Zalaegerszegen hat darab cirill betűs feliratú hadifogoly bot? Keszthely mellett volt a legnagyobb hadifogolytábor, majdnem 3000 hadifogollyal, ők megfaragták a saját botjaikat

- közölte Szabó Zoltán, a Hagyományok Háza tudományos főmunkatársa.

A paraszti kultúrából fennmaradó emléktárgyak között teljes történeteket feldolgozó darabok is megtalálhatók. Ezeken a nemzeti jelképek gyakran visszatérő, díszítő motívumként jelennek meg.

Szöveg: Kiss Alexandra
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg