Új burkolatot kaphat a Kossuth utca – megoldási javaslatot tett közzé Balaicz Zoltán

A polgármester emlékeztetett arra, hogy a 2005-ös közgyűlési döntés idején teljesen más közlekedési helyzet jellemezte a várost. Az akkori városvezetés célja az volt, hogy részben pótolja a korábban megszűnt Kazinczy tér központi szerepét, amelyet a 76-os főút belvárosi bevezetése váltott fel. A Kossuth utcát csillapított forgalmú belvárosi sétálóúttá alakították, ennek megfelelően térkőburkolatot helyeztek el az úttesten. A kivitelezést a zalaegerszegi Göcsej Flaszter Kft. végezte, amely a későbbi karbantartások során is közreműködött.

A 2006-ban alkalmazott technológia megfelelt a korabeli elvárásoknak, azonban a gépjárművek számának növekedése azóta teljesen új helyzetet teremtett. Míg akkoriban 25 ezer autó tartozott 25 ezer háztartáshoz, ma 36 ezer jármű jut 22 ezer családra, és naponta további mintegy 15 ezer jármű érkezik a városba a környező településekről. A Kossuth utcán napi szinten körülbelül 3000 jármű halad át, köztük több száz nehéz autóbusz is. Ez a terhelés komoly igénybevételt jelent a homokágyas térkőburkolat számára, különösen az enyhe kanyarokban és gyalogosátkelők előtt.

A javaslat szerint az úttest – a járdák és parkolók térkőburkolatának megtartásával – nagy teherbírású aszfaltot vagy akár hangtompító hatású, zalaegerszegi gyártású gumibitumenes burkolatot kaphatna. Az első ütem a posta és a Szalagház közötti szakaszra koncentrálna, később ez kiterjedhetne a Szalagháztól a Csány szoborig tartó részre is. A sétaövezet hangulata, a zöldfelületek, fák, virágok, valamint a térkővel burkolt járdaszakaszok megmaradnának.

A bejegyzés kitér arra is, hogy 2014 és 2019 között a rendszeres karbantartások révén még elfogadható állapotban volt az útszakasz, azonban a 2020 után bekövetkezett világjárvány, a háborús helyzet, az energiaválság és az önkormányzati források szűkülése miatt egyre kevesebb lehetőség nyílt a javításokra. Különösen érzékenyen érintette a várost, hogy a gépjárműadó teljes egésze az államhoz került, amely évente mintegy 400 millió forintos bevételkiesést jelentett Zalaegerszeg számára. Korábban ezt az összeget utakra és járdákra tudták fordítani.

A felújítás komoly előkészítést, szakaszolást és külső forrásbevonást igényel, mivel az önkormányzatnak saját fedezete nincs ekkora volumenű beruházásra. A polgármester ezért azt javasolja, hogy a közgyűlés indítsa el a szükséges tervezési és előkészítő munkálatokat.

Fotó: Balaicz Zoltán/Facebook