Nem engedték be az Egyesült Államokba Szűcs Valdót, ismét itthon készül a zalaegerszegi olimpikon

Nem bízott eléggé magában

A tokiói olimpia után a 110 gátas Szűcs Valdó lett itthon az év atlétája, amihez igazságtalanság lett volna fanyalogva hozzátenni, hogy milyen az a válogatott, aminek a legjobbja még a döntőbe se képes bejutni. Ám ilyen megjegyzéseket csak azok tettek, akikben nem tudatosult, hogy a zalaegerszegi atléta szabad szemmel megállapíthatatlan, de csúcstechnikai eszközökkel is nehezen kimutatható nyolc századmásodpernyi különbséggel maradt le az olimpiai döntőről.

– Világversenyen azzal magyarázni a bizonyítványt, hogy igazából csak megmérettetni szerettem volna magamat és kifigyelni a legjobbak tudományát, szerintem elfogadhatatlan mentegetőzés. Aki bekerül az olimpiai csapatba, az rangos nemzetközi versenyeken évekig pallérozódhatott, ott kellett rutint szereznie, és megfizetnie a tanulópénzt. Igazából a 13. helyem ellenére én is megfizettem azt, mert kishitű voltam, nem bíztam eléggé magamban. A világranglista 29. helyezettjeként utaztam ki, és akár sikerülhetett is volna a döntőbe jutás bravúrja. De a sportban sincs olyan, hogy „volna”, az elért eredményeket utólag nem lehet megmásítani. Bevallom, az elődöntő után teljesen magam alatt voltam – ismerte el az SzPress Hírszolgálatnak nyilatkozva Szűcs Valdó.

Magára volt utalva

– Tokióban magamra voltam utalva, ezt az évek során ugyan megszoktam, de az olimpián szüksége van az embernek az edzőjére. Suba László, Kozák Luca debreceni edzője felajánlotta a segítségét, amit ezúttal is köszönök neki, de én azt szerettem volna, ha az Indiában dolgozó angol edzőm velem tarthat Japánba. Ő talán „belökött” volna a döntőbe, de erre a Covid időszakában a sok korlátozás miatt még esély sem volt. James Hillier mestere annak, hogy miként kell a csúcsformát kialakítani, tulajdonképpen neki köszönhettem a 13. helyezésemet – szögezte le Szűcs Valdó.

Az Egyesült Államokban néhány hónapig az olimpiai ezüstérmes és háromszoros világbajnok Grant Holloway csapatával is együtt edzhetett, ráadásul a magas gátak amerikai nagyságához olyan közel került, hogy 2022-ben vele és barátaival együtt tölthette el a karácsonyi ünnepeket. Három egymás utáni combhajlítóizom-sérülése viszont alaposan megviselte, ezekből arra következtetett, hogy nem feltétlenül az amerikai gátasok és sprinterek edzésmódszereit kellett volna átvennie. Ám az ottani rehabilitációs módszerek, az azonnali orvosi segítségadás mesterfogásai lenyűgözték.

– Amerikában álmaimnak csak egy része valósult meg. Ráadásul tavaly visszautasították a beutazási kérelmemet, így nem tudtam visszatérni, annak ellenére sem, hogy amerikai családom van. Természetesen ez is megviselt, de azt is nehéz volt feldolgozni, hogy a tavalyi évemet a fedett pályás bajnokságon azonnal sérüléssel kezdtem, és a szabadtéri szezonban sem volt értékelhető, önmagamtól elvárt eredményem. Nagyon sokat küzdöttem, hogy a sérülésemből felépüljek, rengeteg pénz, idő, energia kellett hozzá. Szomorú tapasztalatom, hogy az eltelt egy év alatt itthon gyakorlatilag elfelejtették, hogy én is magyar atléta vagyok. A mellettem még mindig kitartó debreceni klubomtól kapom a fizetésem, akik bíznak benne, hogy végre ki tudom hozni magamból a maximumot, végre lesz egy sikeres versenyszezonom. Javulónak érzem az állóképességemet, a technikám csiszolgatásában pedig most is részt vesz James Hillier.

Amerikai felesége az „operatőre”

– A feleségem, Amber az „operatőröm”, ő készít az edzéseken mobiltelefonos videókat rólam, ezeket a fájlokat lövöm át Indiába, ahol James elemzi a mozgásomat. Tavaly ellátogatott a budapesti világbajnokságra, el volt ragadtatva a látottaktól, én pedig ezt az alkalmat megragadva kértem tőle, hogy az olimpia évében konzultánsként segítse a felkészülésemet. Mivel Zalaegerszegen éltem eddig, ott készülök Kámán Ferenc volt edzőm segítségével. Érdekes az élet, eljöttem Zalaegerszegről, megjártam Amerikát, debreceni atléta vagyok, de most mégis a régi mesterem segíti az edzéseimet. A zalaegerszegi futófolyosón jók a körülmények, a versenyeken szokásos tíz helyett akár tizenkét gátat is fel tudok állítani, így igazán hatásosak az erőnlétivel kombinált technikai edzéseim. Az XXL fitnesz klubban jó barátként nem kell bérletet vásárolnom, bármikor mehetek oda erősíteni vagy regenerálódni. Ennek ellenére sokat költök magamra, rendszeresen pszichológushoz járok, a regenerációs ellátás sem olcsó mulatság – mondta befejezésül a január 27-én Pozsonyban visszatérésre készülő Szűcs Valdó, aki szeretne ott lenni a glasgow-i fedett pályás világbajnokságon, majd a római Európa-bajnokságon és a párizsi olimpián is.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt