Fogyunk és öregszünk, csak egy vármegye lesz "szerencsés"
Magyarország lakossága 8 millió alá csökken 2070-re.
A KSH napokban megjelent elemzése - amit a Portfolio is szemlézett - rámutat: a csökkenő népességszám mellett egyre öregedő társadalom is jellemzi az országot: napjainkban száz gyermekkorúra 140 idős jut, vagyis az öregedési index 140 százalékon áll - írja az infostart.hu.
Magyarország fokozatosan elöregedő és lélekszámában fogyó népességé alakult. 1981 óta folyamatosan csökken a népességszám, 2023 elején 9 millió 597 ezer főt tett ki (a 2022. évi népszámlálásból továbbvezetett, előzetes adat).
Ez 42 év alatt 1 millió 108 ezer fős, több mint 10 százalékos létszámcsökkenést jelent.
A gyermekkorúak (0–14 évesek) népességen belüli aránya várhatóan 0,6 százalékponttal csökken 2070-ig a KSH szerint, míg a legalább 65 évesek részaránya 6,1 százalékponttal emelkedik majd.
2023 elején száz aktív korúra (15–64 éves népességre) 23 0–14 éves jutott. A népesség-előrejelzés közepes változata szerint ez az arány a következő évtizedekben stabil marad.
2060 körül akár 190 százalékon tetőzhet.
Magyarország népességének vármegyék szerinti megoszlásában 2023 és 2070 között nagyobb mértékű átrendeződés nem valószínűsíthető.
- A legnagyobb mértékben, legalább 30 százalékkal Baranya, Somogy, Tolna, Békés és Zala vármegyében csökkenhet a lakosság száma.
- 25–30 százalék közötti visszaesés várható Bács-Kiskun, Heves, Vas, Veszprém és Nógrád vármegyében.
- Budapesten (–6,3 százalék) lesz a legkisebb a népességfogyás a következő évtizedekben: a csökkenés mértéke egyedül a fővárosban lesz 10 százaléknál kisebb.
A többi vármegyét fiatalabb korösszetétel jellemzi.
A gyermekkorúak aránya 5 vármegyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest) 15 százalék feletti.
Az idősek és a fiatalok vármegyén belüli arányát hosszú távon jelentős mértékben befolyásolja a várható élettartam, a termékenység és a vármegyék közötti vándorlás egyenlegének alakulása.
Fotó: Illusztráció/ freepik