Mézes nap Söjtörön

Határon innen és túlról is érkeztek Söjtörre mézlovagok. A székelyföldiek helyi fajtákat: fenyő-, galagonya- és havasi mézet is magukkal hoztak a vásárba – ezekről Szőcs Levente méhész beszélt.

Az az erdélyi mézeknek a sajátossága, hogy gyógynövényekről gyűjtött vegyesvirágú mézek, ez a havasi méz. Nálunk, a Hargitán ezer méter tengerszint feletti magasságban nincsenek szennyező gyárak. Azt lehet mondani, hogy aki nem rendelkezik biominősítéssel, az is biomézet tud termelni Székelyföldön.

A mézes napot a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete szervezte. A környéken nagy hagyománya van a méhészkedésnek – mondta Tarsoly Tibor, az egyesület elnöke.

A söjtöri méhészegyesület harminckét éve alakult, mivel már akkor is rengeteg méhész volt a környéken, hiszen itt egy nagy akáccal borított terület van. A méhészegyesület ma kétszáz tagú, 17 ezer méhcsaládot kezel a kétszáz tag.  

A találkozón többször is elhangzott, hogy a termelői mézek fogyasztásának ösztönzése, a méz jótékony hatásainak megismertetése kiemelt feladat. A cél, hogy a jelenleg fejenként 1 kilogrammnyi mézfogyasztást a duplájára emeljék. Az ágazat helyzetét nehezíti, hogy Európába nagy mennyiségű hamisított, olcsó méz érkezik, ami letöri az árakat és megnehezíti a magyar termelői méz piachoz jutását, ez ellen az agrártárca uniós összefogást sürget – emlékeztetett Nagy István miniszter.

Vegyék figyelembe, hogy igen, a legkisebb ágazatról beszélünk Európában, de kulcsfontosságú ágazatról van szó, mert a beporzásban betöltött szerepe a teremtett világunk minőségének és fennmaradásának megőrzésében óriási jelentőséggel bír.  

A tárca szeretné elérni, hogy a közös agrártámogatások között szerepeljen a méhek beporzási támogatása is. 2026-tól pedig szigorítanak a mézek eredetjelölésén.  

Szöveg: Ferenczy Gyöngyi

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg