Vasárnap óraátállítás: erre kell tekerni a mutatót

A legtöbb emberben vegyes érzések kavarognak ilyenkor: egy órával tovább lesz világos, „cserébe” viszont a korán kelőknek újra sötétben kell ébredniük, és elvégezniük a napi rutinfeladataikat. Az erőltetett átállás hosszabb-rövidebb ideig szinte mindenkit megvisel. 

2025. március 30-án, vasárnap hajnali 2 órakor egy órával előrébb, azaz 3 órára kell átállítani az órát.

A téli és nyári időszámítás váltogatását manapság már nem támasztják alá gazdasági, energiatakarékossági érvek. Az Európai Unió döntése értelmében 2019-től meg is kellett volna szüntetni ezt a gyakorlatot. A tagállamok azonban nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tegyék állandóvá. Végül 2025. március 21-én az Európai Bizottság visszavonta a korábbi javaslatot, így az óraátállítás eltörlése lekerült a napirendről. Tavaly október végén tehát visszatértünk a téli időszámításhoz, most ismét a nyárira térünk át – írja a 24.hu.

A legtöbb digitális eszköz – így például az okostelefonok – automatikusan átállnak, de a technikai részleteken túl érdemes tisztában lenni azzal, milyen hatással lehet mindez a mindennapi életére.

A Budapestet is érintő 19. hosszúsági körön szombaton még 5:27-kor kel a Nap, vasárnap viszont már csak 6:25-kor. A napnyugta ugyanezen a szélességi körön 18:10-ről 19:12-re tolódik. Az ébresztő egy órával korábban szólal meg, miközben nem könnyű este egy órával korábban lefeküdni ahhoz, hogy biztosított legyen a megszokott alvásmennyiség.

Az emberi agy képes érzékelni az idő múlását, valóban létezik az úgynevezett belső óra. Emellett a szervezet képes alkalmazkodni egy adott ritmushoz, amely tanulható. Ez a napi ritmus természetes, és hozzájárul a testi-lelki egyensúlyhoz. Az óraátállítás azonban megzavarhatja ezt a kialakult rendet, mert elmozdítja azt a belső nullpontot, amelyhez a szervezet igazítja a napirendjét. Ez a változás évente két alkalommal következik be, és fiziológiai tünetek formájában is jelentkezhet.

Fotó: illusztráció/Pexels