2024.11.21., csütörtök - Olivér napja
facebook
Keresés

135 éven át felfedetlen maradt a furcsa kristály titka: hihetetlen, mit rejtett a belseje

2023. április 07., 10:00
A tojásalakú kő, amely belül egy érdekes kristályt őrzött, egy közép-indiai vulkanikus síkságról származik, amiből a kutatók arra következtettek, hogy egy lávafolyamból maradhatott ránk. A leletet 135 évvel ezelőtt helyezték el egy ásványgyűjteményben, ám egészen mostanáig nem is sejtette senki, miféle kincs lapul a többi ásvány között.

A kutatók most felfedezték, hogy a gyönyörű kristály egy még ritkább kincset rejtett: egy titanoszaurusz 67 millió éves tojásának a héját. Ez úgy lehetséges, hogy a láva befolyt a fészekbe nem sokkal azután, hogy a dinoszaurusz lerakta a tojásait. Az embrió elbomlott, a vulkáni kőzet megszilárdult rétegei viszont megőrizték a héjat. Az évmilliók során a szilícium-dioxidban gazdag víz beszivárgott a héjba, és abban kristályosodott ki, hogy élénk rózsaszín és fehér achát ásványt képezzen – számolt be a Live Science.

Az achát elterelte a figyelmet

„Csak most jöttünk rá, hogy van valami különleges ebben a példányban. Az achát kitöltötte ezt a gömb alakú struktúrát, amelyről kiderült, hogy egy dinoszaurusz tojása”

– mondta Robin Hansen, a londoni Természettudományi Múzeum ásványokkal fogalkozó kurátora, aki korábban már gyanította a példány egyediségét.

Hansen elmondása alapján egy Charles Fraser nevű férfi találta a kristályt, amikor 1817 és 1843 között Indiában tartózkodott, és a brit Természettudományi Múzeum 1883-ban achátként sorolta be. Több mint egy évszázadon át a múzeum gyűjteményében pihent, amíg 2018-ban ki nem állították. Ekkor Hansen felfigyelt rá.

A kő csaknem tökéletes gömb formája, valamint a körülötte csoportosuló két másik kerek tárgy lenyomata és az azt körülvevő vékony réteg arra utal, hogy ez egy dinoszaurusztojás lehet.  Átmérője 15 centiméter, ami a múzeumi szakértők szerint megfelel a Kínában és Argentínában talált titanoszaurusz-tojásoknak.

A paleontológusok megpróbálták azonosítani a példányt, hogy megerősítsék az eredetét, de az anyag sűrűsége miatt nem tudtak finomabb részleteket kiolvasni. Részben azért is biztosak abban, hogy ez egy titanoszaurusz-tojás, mert ezek a gigantikus állatok voltak a leggyakoribb dinoszauruszok a mai India területén a késő kréta időszakban (100 millió és 66 millió évvel ezelőtt). Az év elején a tudósok megdöbbentően sok titanoszaurusz-fészket tártak fel Indiában, amelyek megközelítőleg 3 millió évvel idősebbek, mint az újonnan leírt, drágakővel kitöltött tojás.

„Amennyire tudjuk, a krétakori India dinoszauruszfaunája bőséges volt, de nem volt különösebben változatos. Rengeteg titanoszaurusz-fosszília van"

- mondta Paul Barrett, a Természettudományi Múzeum paleobiológusa. Annak ellenére, hogy a világ legnagyobb dinoszauruszai voltak – a Natural History Museum szakértői szerint akár 37,5 méter hosszúra és 70 tonnásra is megnőhettek –, a titanoszauruszok méretükhöz képest kicsi tojásokat raktak, amelyek átmérője 12-15 centiméter között változik – olvasható a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmányban, amely az Indiában felfedezett titanoszaurusz-fészkeket írja le.


A Titannosaurus akár 70 tonnásra is megnőhetett (kép forrása: dinopedia.fandom.com)

A vulkáni meleget használhatták keltetésre

„Úgy tűnik, hogy a titanoszauruszok olyan stratégiát alkalmaztak, hogy nagy, körülbelül 30 vagy 40 kis tojásból álló fészket raknak. Mivel a titanoszauruszok túl nagyok voltak ahhoz, hogy kikeltsék a tojásaik, valószínűleg növényzettel vagy földdel fedték be őket, hogy segítsék a kikelést”

– írta Barrett professzor a Live Science-nek küldött e-mailben. Ez a szaporodási módszer hasonló ahhoz, ahogyan a tengeri teknősök és a krokodilok ma is lerakják tojásaikat. A múzeumi szakértők szerint az indiai titanoszauruszok kihasználhatták a vulkanikus környezetet is, a tojásaikat meleg talajba helyezve.

Ez az előny megmagyarázhatja, hogy a tudósok miért találtak titanoszaurusz fosszíliákat vulkanikus kőzetrétegek között Közép-Indiában, a Dekkán-csapdáknak nevezett területen, amelyet rendszeresen lávát okádó vulkánok lapítottak le.

„Úgy tűnik, ezek az indiai titanoszauruszok a kitörések között újra benépesítették ezeket a területeket, hogy szaporodóhelyként használják őket

– mondta Barrett.

Több millió évvel azután, hogy egy titanoszaurusz tojást rakott, és egy vulkánkitörés sziklába zárta azt, Fraser véletlenül felfedezte a káprázatosan kikristályosodott példányt, és a múzeumi kurátorok gondjaira bízta. „Ez a példány tökéletes példája annak, hogy miért olyan fontosak a múzeumi gyűjtemények” – mondta Hansen.

A múzeumban jövő január elejéig látható egy kiállítás, amely a titanoszauruszok életét mutatja be.

 

Cikk forrása: Blikk

Képek forrása: Dinopedia, Blikk