Zalaegerszegi tervező készíti a Nemzeti Színház díszfüggönyét

Kustán Melinda textiltervező iparművészt 2018-ban arra kérték fel, hogy készítsen valami különlegeset a teátrum számára. Több évnyi kutató- és tervező munkát követően néhány hónap múlva már a közönség is láthatja a bordó pamutbársonyból készült alkotást. A drapéria vezető motívuma a tizenkét életfa. A részletekről Kustán Melinda textiltervező iparművész tájékoztatta portálunkat.

Elkezdtem feltérképezni a honfoglaláskori tarsolylemezek mintavilágát. Ebből összeraktam az életfák törzseit, ez látható középen, mint egy vezető ág a minták között. A fatörzsek lombozatát gyakorlatilag a hatvan tájegységnek a mintakincséből alakítottam ki. Tehát mintegy zöld lombjává válik ennek a tizenkét életfának. Nagyon át kellett alakítanom léptékében, színhasználatában, motívumkincsében ahhoz, hogy ez egy egységes iparművészeti alkotás legyen, miközben elvártam magamtól, hogy minden tájegységnek a szülöttje ráismerjen arra, hogy ez az övé. Tehát úgy kellett csinálnom valami újat a régiből, hogy megtartsa a karakterjegyeit, mégis az újdonság erejével hasson. Miközben egy harmóniát képes létrehozni.

A motívumrészek kézi hímzését az adott tájon élő, vagy onnan elszármazott asszonyok végzik. A zalait a Mária Magdolna Plébánia Hímzőköre készítette. Parragi Ágnes, Marx Mária, Simonné Tüske Ildikó, Tompa Cecília Katalin és Tóth Zoltánné a fehérhímzésen öt hétig dolgoztak. A munkával először Parragi Ágnes hímző népi iparművészt, a hímzőkörének vezetőjét bízták meg.

A felkérést egyedül kaptam, közben volt egy balesetem, ami miatt meg kellett operálni a jobb csuklómat. A hímzőkör tagjai pedig felajánlották, hogy szívesen segítenek nekem, ne mondjam vissza a feladatot. Nálam, a régi gyerekszobában volt berendezve az egész hímzés. Van egy olyan asztal, aminek mind a két végét le lehet hajtani és egyszerre két ember tudott dolgozni, mert elég széles a motívum. Két műszakban dolgoztak a hímzők, délelőtt ketten, délután ketten, én meg reggel, este és éjjel, amikor nem tudtam aludni.

A zalaegerszegi bemutatón részt vett Rubold Ödön is. A Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész szerint a drapéria a lelki, néprajzi és művészeti összetartozás szimbóluma, amit a Nemzeti Színházban láthat majd a nagyérdemű.

A színházban, főleg a színpadon mindennek jelentése van, sok mindennek szimbolikus a jelentése. Ez pedig egy másik művészeti ágnak a szimbóluma, ami bejön a Nemzeti Színházba és minden néző lát majd. A nemzetinek az a szlogenje: Nemzeti Színház, a nemzet színháza. A teátrumban nemsokára a Kárpát-medencéből összegyűjtött majdnem minden tájegység csodálatos hímzésmotívumai jelennek meg.

Kustán Melinda célja, hogy a díszfüggöny a hazai textiles örökség egyedi darabjaként generációkon át szolgálja a magyar kultúrát.

Szöveg: Vizsy Dóra

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg