Megemlékeztek Ruszt József születésnapjáról

A ház előtti téren Petőfi Sándor megzenésített költeménye, a Színészdal hangzott el. A színházalapító életútját Verebes István Jászai Mari-díjas színész, rendező méltatta. Mint kiemelte, Ruszt József megteremtette a középiskolásoknak szánt beavató színházat. Közel 45 esztendő alatt több mint kétszáz előadást rendezett, ebből 23-at a zalai vármegyeszékhelyen.  

Az a nyughatatlan kezdeményezőkészség, ami benne volt - ráadásul egy olyan korban, amikor nem volt különösebben tiszta az út odáig, ahova tartott, rendkívüli volt. Addig csinálta, amíg érdekelte az az erő, ami egy ilyen társulatban benne van. Nem jutott el odáig, hogy egy helyzet rosszabbá váljon, hanem egy teljesen új utat választott és továbbment

– fogalmazott Verebes István.

A zalaegerszegi kőszínháznak 1982-ben alapítója, majd 1986-ig igazgató-főrendezője volt. A teátrum megnyitásakor Az ember tragédiája című drámát állította színpadra. Halála előtt egy évvel, 2004-ben ismét megrendezte Madách művét; Ádám és Éva szerepét ugyanazok a színészek játszották, akik több mint két évtizeddel korábban. Pályatársa az első találkozásról és az alkotás folyamatáról is beszélt. 

A Népművelési Intézet balatonalmádi továbbképző házában találkoztunk először. Akkor jelent meg a Színészdramaturgia és színészmesterség című könyve. Elkezdtünk beszélgetni, és rögtön összebarátkoztunk. Ezt követően folyamatosan figyelte a Reflex tevékenységét. Azonos módon láttuk a világot. A próbákon megteremtette az alak belső világát, ami sugárzott kifelé, és létrehozta a kapcsolatot az emberek között, és azt csinálták, amit kellett. Rengeteg trükköt bemutatott, hogy mit, hogyan kell csinálni. Tényleg nagyon fontos, hogy hasonlóan láttuk a világot és ez számomra nagyon lényeges kérdés volt

– idézte fel dr. Merő Béla rendező.

Matyéka István mecénásként segítette a társulatot. Ruszt József tiszteletére emléktáblát készíttetett. Idén, július 4-én születésnapi megemlékezésre hívta a színházbarátokat. 

Jó volt a társaságában lenni, mindig tudott újakat mondani. Széleskörű műveltséggel, nagy intelligenciával rendelkezett. Igazi jó társalkodó ember volt. Mindig észrevette a másik ember gyengéit, és igyekezett azt nagyon aranyosan korrigálni. A műveltsége nem engedte, hogy csúnyán szóljon valakihezJó volt a társaságában lenni, mindig tudott újakat mondani. Széleskörű műveltséggel, nagy intelligenciával rendelkezett. Igazi jó társalkodó ember volt. Mindig észrevette a másik ember gyengéit, és igyekezett azt nagyon aranyosan korrigálni. A műveltsége nem engedte, hogy csúnyán szóljon valakihez

– erről már Matyéka István beszélt.

Domborművénél a város közössége nevében a polgármesteri hivatal, illetve a Hevesi Sándor Színház, a Színházbarát Kör és a Dél Hercegnője társasház képviselői helyeztek el koszorúkat.  

Szöveg: Kolozsvári Ilona

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg