Kiállították a hónap műtárgyát a zalaegerszegi Városházán

1946. július 10-én világrekordot döntött a magyar infláció. Ezen a napon mintegy 350%-os pénzromlás következett be, ami a pengő teljes elértéktelenedéséhez vezetett. A háborút követő gazdasági válság időszakából származnak azok a nagy címletű bankjegyek, amelyek most a Városháza aulájában tekinthetők meg.

1946-ban a magyar aranykészletet Ausztriába szállították, tehát nem volt fedezete azoknak a bankóknak, amiket a Magyar Nemzeti Bank kibocsátott. Mind a Nemzeti Bank, mind a Vörös Hadsereg folyamatosan nyomtatta a pénzeket, egyre több pénz került forgalomba, így az értéke egyre inkább csökkent. Ez a bankók címletein is meglátszik: olyan magas címleteket adtak ki, hogy már nem is számmal, hanem betűvel írták ki – millpengő, billpengő stb.

-    nyilatkozta portálunknak Eke István régész-térinformatikus.

A háború után az infláció egyre súlyosabbá vált. Ekkor adták ki a világtörténelem legnagyobb címletű bankjegyét, a százmillió billpengőt.

A csúcs a 348%-os infláció volt, ami azt jelentette, hogy 11 óra alatt duplázódtak meg az árak. Tehát hogyha valaki megkapta a fizetését, hazament, és másnap már nem egy kenyeret, hanem felet vett ugyanabból az összegből. Vannak arról fényképek, hogy alig férnek rá a nullák a táblára, negyed kiló krumpli olyan sokba került

-    tudtuk meg Eke Istvántól.

A különleges bankjegyek a Göcseji Múzeum numizmatikai páncélszekrényéből kerültek elő. Szépségük és történelmi korszakot idéző jelentőségük miatt kerültek be a hónap műtárgyának helyet adó vitrinbe, ahol bárki megtekintheti.

Szöveg: Soós Aliz

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg