Karácsonyi készülődés a gébárti kézművesek házában

A családi délutánon sok érdekes feladat várt a gyermekekre, amiről örömmel számoltak be.

Azért jöttünk ide, hogy szaloncukrot csináljunk, mézeskalácsot és mindenféle kézműves dolgot. Otthon is nagyon gyakran szoktunk festeni, gyurmázni, agyagozni, illetve sütni-főzni. Amiben tudunk, anyukánknak is segítünk

- mondta Gerócs Emese.  

Sokszor eljövünk ide. Mindig sokat kézműveskedünk, és arra törekszünk, hogy mindegyiket megcsináljuk. Ezeket legtöbbször ajándéknak szánjuk, vagy otthoni dísznek. Szaloncukrot azért csinálok, mert meg szeretném lepni a szüleimet, és ez már nálunk családi hagyomány

- erről már Zsiborács Lia beszélt.

A Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház munkatársai szeretnék, ha látogatók mind jobban megismernék a régi idők hagyományait.

A mai napon szerveztük meg az egyik legnépszerűbb programsorozatunknak az idei utolsó eseményét, ez pedig a karácsonyi nyitott műhelygalériák napja rendezvényünk. És hát itt is, ahogyan a szokásunk mutatja, igyekeztünk olyan tematikát összeállítani, ami a karácsonyi ünnepkörhöz szorosan kapcsolódik

- hangsúlyozta Kiss-Molnár István, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház intézményegység-vezetője.

A jó hangulatról ifj. Horváth Károly gondoskodott. Előadásában jól ismert dallamok csendültek fel. A refrénbe a gyermekek is bekapcsolódtak.

Az ünnepkör egyik legszebb pillanata a kis Jézus megszületése. Most a szokásokat és azoknak a dallamait idéztem fel a kis Jézus születését követő időszakban, illetve az új esztendőt követően, január 6-ig. Előadásomban az ünnepkör dallamainak és szokásainak a világa csendült fel

- fogalmazott ifj. Horváth Károly népzenész.

A mézeskalácsokat fehér mázzal díszítették. A gyékényangyalkák és a gyöngyök is jól sikerültek. Ezek a tárgyak valószínűleg az otthoni fenyőfára kerülnek majd.

Szöveg: Kolozsvári Ilona

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg