Amilyen az első nap, olyan lesz az egész év?

Az év vége, és az új esztendő kezdete mindig különleges az emberek életében, ezért hiedelmek, népszokások és babonák kapcsolódnak hozzá. Ezek többsége ma már szimbolikus, ám sokan vannak, akik úgy gondolják: amit az újév napján teszünk, az egész évünket meghatározza.  Elődeink az egészség, a szerencse, a bőség, a jövő évi gazdag termés reményében számos hiedelmet és előírást követtek. Noha mára jóval kisebb jelentőségük van, akad, ami örök: a jókívánságok például soha nem vesztik érvényüket.

Kiss Nóra, a Göcseji Múzeum néprajzkutatója kiemelte: mivel az emberek hittek a kimondott szó erejében, nem csak egyszerűen boldog új évet kívántak egymásnak, hanem megpróbálták a következő esztendő termését, gazdagságát, a szerencséjét is befolyásolni. Például nagyon szerették, ha az első látogató férfi volt, éppen ezért kisfiúk, legények jártak házról-házra falvakban, bekéretőztek és elmondták a különféle jókívánságaikat és ezért egy kis ajándékot is kaptak.

Sokan hittek abban, hogy az első napon történtek az egész évet befolyásolják. Ezért cselekedeteiket ennek megfelelően alakították. A szakember kiemelte: különféle tilalmak és előírások is érvényben voltak ezen a napon, ugyanis azt gondolták, hogy amit újév első napján cselekszenek, az az egész évükre hatással lesz, pl. korán kellett kelni, hogy ne legyenek lusták, kútról kellett mosdani, hogy frissek legyenek. Ugyanakkor voltak tilalmak is, pl. nem volt szabad veszekedni, nem volt szabad pénzt vagy bármilyen tárgyat kiadni, hogy nehogy erre legyen szükség az egész évben.

A hagyományok meghatározták az ilyenkor fogyasztandó ételeket is. Ezekkel szintén igyekeztek hatással lenni az elkövetkezőkre: az édes tészták például az édes évet vetíthették előre.

Szöveg: Szigeti Éva

Fotó: Médiacentrum Zalaegerszeg