Zalai vadászati évadnyitó a Sohollári-völgyben
A hagyományos Hubertus misét dr. Takáts István érseki általános helynök celebrálta. Ahogy fogalmazott, a természet minden apró részletében ott van a teremtés – és az emberben a rácsodálkozás – annak szépségére. Beszédében hangsúlyozta, hogy a keleti vallásokkal ellentétben a kereszténységben van helye a szív vágyainak – ezért nincs vesztegetni való idő. Amit az ember ma megtehet – azt meg is kell lépnie –, hogy jobb emberré váljon. Ahogy egy kismadár is erőfeszítéseket tesz azért, hogy repülni tanuljon, úgy magunknak is igyekezni kell megtenni ezt. Hopp Tamás a Zalai Gímszarvasért Alapítvány elnöke, Zala vármegye vadászati nagykövetének ünnepi köszöntője után Prof. Dr. Faragó Sándor DSc, a soproni egyetem egykori rektora beszédében elmondta, a vadászat őszi szezonját három szent emléknapja keretezi. Szent Hubertus mellett, Szent Egyed és Szent Eustachius is arra emlékeztet: hálát kell adunk az erdő termékenységéért, a bennünket tápláló teremtett világért, aminek gazdagságát a Teremtő a mi kezünkbe adta.
Győrvári Attila, Zala vármegyei fővadász a Médiacentrumnak elmondta, a Vadászok Életfájánál idén két személyt idéztek fel. Szélesi György 30 évig látta el Zala vármegye vadgazdálkodását és olyan szakmai tudást adott át, amire építkezni lehet. Ugyancsak megemlékeztek Ernszt Tamásról, a Zalaerdő Zrt., az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének hivatásos vadász alelnökéről. Hozzáfűzte: Idén – a díj alapítása óta – harmadik alkalommal adhatták át a megye legrangosabb vadászati kitüntetését.
1970. szeptember 13-án Olga major környékén történt annak a szarvasbikának az elejtése, amelyet egy évvel később, az 1971-es világkiállítás alkalmából világrekord bikává nyilvánítottak. Ennek a példánynak emléket állító – kisplasztikát – szavaztak meg a szakmai szervezetek Páll Tamásnak, a Zalaerdő Zrt. egykori dolgozójának, aki meghatározta a Zala vármegyei vadgazdálkodás minőségét a gímszarvasok és az őzek ökonómiájában.
A sors jóakaratából esett rám a választás, sok ember van még körülöttem, aki megérdemelte volna ezt a díjat. Pályafutásom egy végállomáshoz ért, 3 hónapja nyugdíjba vonultam. 10 évig Bánokszentgyörgyön, majd 1993-tól a Zalaerdő Zrt. vadászati felügyelője voltam. Több cikluson keresztül sikerült az erdő területét megőrizni és a vadállományt megóvni. Ezt mindig egy rám bízott feladatoknak éreztem, hivatástudatom alapján. Magam részéről mindig a közösség érdekeit helyeztem az előtérbe az egyéni célok helyett
– fogalmazott a Médiacentrumnak Páll Tamás díjazott.
Az eseményen Prof. Dr. Faragó Sándor DSc, a soproni egyetem egykori rektora közel 25 éve tiszteletét teszi. Nem csak a szentek és a szakrális esemény fontosságára, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy példaképpé válhat egy-egy vadászati életpálya.
Minden emberben ott van a vadászati ösztön. Ez emelte ki az embert az állatvilágból és teremtette meg a kultúrát, ebben benne van az ősök tisztelete is. A jelenkori vadászoknak a pozitív üzeneteket kell átadni a fiataloknak. Ezért vannak vadászati és erdei iskolai programok, ahol most is többezer gyermek vesz részt
- mondta a Médiacentrumnak Prof. Dr. Faragó Sándor DSc.
A rendezvénnyel elkezdődött a Zala vármegyei vadászati idény. A gímszarvasok szaporulata megnövekedett, így várhatóan a következő években csökkentik az állományt.
A zalai szarvas világhírű. A vadásztársadalom legfontosabb időszaka a szarvasbőgés és ez az egyik legnagyobb ünnepe a szakmának. Jelenleg túlkíméltük az állományt, így egy felelősségteljes munka előtt állunk, mert csökkenteni kell a létszámot. Ha javul az élőhely, akkor a szarvasbikák is jobban tudnak majd fejlődni
- mondta Hopp Tamás, a Zalai Gímszarvasért Alapítvány elnöke, a Zala vármegye vadászati nagykövete.
Az egésznapos programon a vadásztársaságok sátrai, képzőművészeti kiállítás, kézműves vásári forgatag és gyermekprogramok várták a látogatókat.
Szöveg: Mezei Orsolya
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg