Zalaegerszegről is látni lehetett a sarki fényt
Az északi fényként, vagy sarki fényként emlegetett, és Magyarországról ritkán, legfeljebb 3-4 évente és ennél sokkal kevésbé intenzíven látható légköri fényjelenséget a Nap részecskesugárzása okozza. A Napból érkező elsősorban protonok és elektronok ütköznek a Föld felső légkörének részecskéivel, és a Föld légkörének részei, az atomok és a molekulák gerjednek fénykibocsátásra. A Napnak különböző intenzitású működése során, ha a Föld fele több energiát, több töltött részecskét sugároz ki, akkor ez a Föld légkörében így jelenik meg. Az északi és a déli sarkvidék közelében mondhatni, hogy majdnem mindennapos ez a jelenség, mégpedig azért, mert ott jutnak le a bennünket körülvevő és védő magnetoszféra mentén a részecskék nagyobb számban és nagyobb energiával az alacsonyabb légtérbe. Az alacsonyabb szót idézőjelbe kell tennünk, mert 80 és 1000 kilométer közötti környezetben játszódik le ez a jelenség. Ebből mi általában a Földről a 80 és 100 kilométer körüli magasságú ütközéseknek a következményét látjuk
- tájékoztatott Bánfalvi Péter.
Minél északabbra járunk annál gyakoribb. Szlovákiában élő tagtársaink már 10 nappal ezelőtt jelezték, hogy valami derengés mutatkozik. Most viszont „beverte az ablakokat”, még Zalaegerszegen is ez a látvány, de még Dél-Magyarországról, Bajáról és Szeged környékéről is lehetett látni.
- Mikor volt utoljára ennyire jól látható a sarki fény Magyarországon?
Annyira látványos, ami feltűnt volna bárkinek is, 2003-ban volt. Az még a fejünk felett is látszott, annyira erős és intenzív volt. Egyébként – ahogy említettem - 3-4 évenként azért előfordul, hogy északi irányba nézve a látóhatár nem fekete, hanem többnyire rózsaszínbe hajló vöröses árnyalatú.
- A sarki fény színe többféle is lehet?
Igen. A színe attól függ, hogy a légkörnek milyen részecskéivel ütközik. Amelyik mélyebbre hatol, azok általában a vörösek, és a zöld szín jellemzi őket, ez az oxigénnel való ütközést mutatja. Más gázokkal alakulhat ki kék, vagy sárgás színű sarki fény is. Alakjuk is nagyon változó. Ezekről a szélességi körökről általában függönyszerű alakzatot láthatunk, de az északi sarkkörön belülről örvénylő, különböző aszimmetrikus alakokat felvevő és folyamatosan változni látszó jelenségnek lehetnek tanúi azok, akik ott élnek, vagy oda utaznak.
Szöveg: Frauenhoffer Márta
Fotók: idokep.hu
Csütörtök délelőtt lesz az év egyetlen bolygófedése, a különleges égi jelenség során a fogyó Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt.
Újra feltűnhet az aurora borealis, éjfélre már nagy területen kiderül az ég. Ma kora este várhatóan G2-es erősségű geomágneses vihar éri el a Földet, a bolygó mágneses mezejének zavarait jelző Kp-index értéke éjfél körül már 6 fölött lesz.