
Panácz Antal nevét viseli a Landorhegyi-iskola tornacsarnoka
Rengeteget tett a helyi kosárlabdaéletért, ikonikus alakja volt a sportnak, ám testnevelői szerepe is kiemelkedő. Ezekkel a szavakkal emlékezett Panácz Antalra Balaicz Zoltán polgármester.
Panácz Antal rendkívül fontos szerepet töltött be a város életében. Egyrészt neki is köszönhetjük, hogy NB I-es kosárlabdacsapatunk van. Nemcsak játékosként, hanem edzőként is sokat tett a sportágért. Emellett kiváló, legendás tanára volt a Landorhegyi-iskolának, nemzedékek nevelődtek fel a keze alatt. A közélettől sem maradt távol, 1997 és 2010 között a Landorhegyi városrész önkormányzati képviselője volt. Éppen ezért, ha a közéleti, a tanári és a sportpályafutását is nézzük, akkor teljesen helyes és méltó döntés, hogy a Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola tornacsarnoka Panácz Antal nevét vette fel.
Az egykori pedagógust a polgármester mellett, Vigh László országgyűlési képviselő, Kajári Attila tankerületi igazgató, Makovecz Tamás önkormányzati képviselő és Borsosné Zsuppányi Ildikó is méltatta. Az iskola vezetője kiemelte: Panácz Antal elhivatottságával és kitartásával mindig példát mutatott diákjainak és kollégáinak.
Halála mindannyiunkat lesújtott. Úgy gondoltuk, hogy azzal tisztelgünk méltóképpen előtte és a családtagjai előtt, hogy a tornacsarnokot róla nevezzük el. Szintén tavaly hunyt el Szakony Judit kolléganőnk, aki a lány kosárlabdának volt egy kiemelkedő személye. Az intézmény ezt a két embert tudta magáénak. Tóni volt az a kollégánk, akire mindenki, mindig jó szívvel gondolt vissza.
Az ünnepségen részt vettek Panácz Antal gyermekei. Édesapjuk büszkeségére Attila és Mónika is pedagógus lett.
Nagyon megható volt ez az ünnepség. A halála után néhány héttel az igazgatónő jelezte felénk, hogy szeretnék apuról elnevezni ezt a tornacsarnokot. Annyira meglepődtem, és nagyon megtisztelő volt, hogy természetesen beleegyeztünk. Nagyon büszkék vagyunk rá
– nyilatkozta portálunknak Panácz Mónika.
A rendezvényt kerekasztal-beszélgetések és sportbemutatók tették még emlékezetesebbé.
Szöveg: Vizsy Dóra
Fotó: Médiacentrum Zalaegerszeg