Megjelent a Vendéglátás Zalaegerszegen a 18-20. században című kötet

Zalaegerszeg polgármestere köszöntőjében elmondta: a helytörténeti kutatásokra és szimpóziumokra a költségvetésből, valamint a Településfejlesztési Operatív Programból biztosítanak forrást. Ennek köszönhetően nyílt lehetőség arra, hogy a város történetének egy különleges szeletét feldolgozzák.  

Ez egy rendkívül érdekes téma, és azt gondolom, hogy mivel mindannyian szeretünk jókat enni és inni, ezért a szívünkhöz és a lelkünkhöz közel áll. Ha hozzákapcsoljuk a várostörténethez is, azokhoz az ikonikus épületekhez, vagy olyan történetekhez, amelyeket szüleink, nagyszüleink, dédszüleink meséltek régi vendéglátóhelyekkel kapcsolatban, akkor azt gondolom, hogy nem véletlen hogy ilyen nagy az érdeklődés ez iránt a kötet iránt.  

- fogalmazott Balaicz Zoltán.   

Tavaly a levéltárosok, muzeológusok és egy idegenforgalmi szakember kilenc prezentációban vette górcső alá kétszáz év történetét. A szerkesztett, jegyzetekkel kiegészített tanulmányokat könyvvé formálták. Káli Csaba szerző, a Kocsmából italbolt című fejezetben az intézményegységek államosításáról írt.   

Talán az egyik legszomorúbb eseménye ennek a kérdéskörnek, amikor a magánzóktól elvették tulajdonképpen ezeket az üzemeket, noha formailag ők ajánlották fel úgymond, ezt most nagyon idézőjelben mondom. Nagyon kicsi fecniken, kézzel írva, néhány sorban, nyilván erőszak hatására történt ez, felajánlották az akkor alakuló zalaegerszegi Vendéglátóipari Vállalat számára üzletüket teljes felszereléssel és mindennel.

- mondta el honlapunknak dr. Káli Csaba, a Zala Vármegyei Levéltár igazgatója.

A korabeli dokumentumok szerint a Kaszaházi utcában két nagyvendéglő működött. A Halászkertben, az egykori nemesi kastély épületében a 20. század második felétől fogadták a vendégeket. Az út másik oldalán a két világháború között az Aranyszarvas üzemelt. Erről már Erős Krisztina történész-muzeológus beszélt.

Úgy tartja a korabeli sajtó, hogy az Arany Bárány után a második legnagyobb vendéglő volt, és az egerszegiek előszeretettel jártak ide. Ugyanis nagy kerthelyiséggel rendelkezett, külön tekepályája is volt. Nagyon népszerű volt, hogy a hídon, a kaszaházi hídon átsétálva egy-egy vacsorát elkölthettek itt az egerszegiek. A Halászkert, ami ugye ami 1965-ben nyílt meg, szintén nagyon-nagyon népszerű volt.

A ház specialitása a halászlé és a túróscsusza volt, ám a nyolcvanas évektől már vadételeket is felszolgáltak. A nagyvendéglőről egyetlen fotó maradt, amit az 1930-as években Serényi Árpád készített.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg