Gönczi Ferencre emlékeztek Zalaegerszegen

Gönczi Ferenc munkásságát a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága és a Magyar Néprajzi Társaság által közösen szervezett konferencián idézték fel. Az esemény a Göcseji Múzeum kertjében a kutató szobrának koszorúzásával kezdődött. A résztvevőket dr. Kostyál László köszöntötte, aki emlékeztetett: az etnográfusnak elévülhetetlen érdemei vannak Göcsej néprajzi értékeinek megőrzésében. Mint mondta, nem véletlen, hogy a Göcseji Múzeum előtt koszorúztak a Gönczi halálát követő 25. évfordulón felavatott szobor előtt, és nem véletlen, hogy a Göcseji Falumúzeum itt van Zalaegerszegen, hiszen mindezt Gönczi Ferenc kutatásai alapozták meg.

Béres Katalin történész a kutató tevékenységét a zalaegerszegi múzeumalapítási kísérletek kapcsán mutatta be. Kiemelte: noha az intézményt 1950-ben alapították, ez nem jelenti azt, hogy korábban ne lettek volna erre törekvések. Mint mondta, volt már egy századfordulón, amelynek anyaga 1927-ben a Balatoni Múzeumba került, és az 1930-as években, amikor a Göcseji hetet is szervezték, újra felvetődött, hogy múzeumot kellene létrehozni Zalaegerszegen, hiszen a bemutatásra váró Göcsej értékei erősen pusztulnak. Ehhez a munkához kértek segítséget Gönczi Ferenctől. Gönczi pedig nagy örömmel állt az ügy mellé, és minden módon próbált segíteni a zalaegerszegi múzeum megszületésében. Nem rajta múlt, hogy akkor ez nem sikerült. Bár a társadalmi mozgalmak nem vezettek eredményre, gyűjtemények születtek, melyek nagyon értékes anyagokat is tartalmaztak. Ezek nagyrésze a második világháborúban elpusztult.

Az emlékkonferencia résztvevői a göcseji mellett a muraközi kutatások eredményeiről is hallhattak.

Dr. Horváth Sándor néprajzkutató beszámolója szerint 20 évvel korábban, mint ahogy a nagymonográfia, a Göcsej megjelent, 1895-ben napvilágot látott a Muraköz és népe című kötete, annak a bevezetőjében már azt írja, hogy 10 esztendeje járja ezeket a településeket, mert itt tanít, ott dolgozik, és igyekezett partnereket találni a néprajzi gyűjtéseihez.

A konferencián – mások mellett – szó volt még Gönczi Ferenc terepmunka-módszertanáról, valamint a Zala megyei szlovének körében végzett kutatásairól is.  

Szöveg: Szigeti Éva 

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg