Ezek az érvek szólnak az M76-os gyorsforgalmi út még hiányzó szakaszainak megépítése mellett

A megye történetének legnagyobb beruházásaként jellemzett fejlesztés több szakaszát már átadták a forgalomnak az elmúlt években, Zalaegerszeg határában és Balatonszentgyörgynél teljesen elkészült az infrastruktúra. A beruházást e két "végpont" között kellene tehát folytatni. Ez utóbbi projekt ideiglenes felfüggesztéséről előbb 2022 nyarán született kormányzati döntés, majd az ÉKM 2023 decemberében bejelentést tett arról, hogy a beruházás folytatódhat, azaz Zalaegerszeget is bekapcsolja a magyar autópálya-hálózatba az M76-os gyorsforgalmi út, amely "az eddigi legnehezebb domborzati viszonyok között megépülő, legkorszerűbb hazai gyorsforgalmi útszakasz" lesz. A 31 kilométeres szakaszból közel 11 kilométer úgynevezett okosútként épül meg, amely a zalaegerszegi járműipari tesztpálya igényeit is kiszolgálja modern műszaki megoldásaival. 

A napokban a sajtóban több olyan értelmezés is megjelent, ami az M76-os gyorsforgalmi út megépítésének újabb halasztására utalhat. Palkovics László korábbi miniszter, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója, a Széchenyi István Egyetem kuratóriumi elnöke a Zalai Hírlap munkatársának nyilatkozott az M76-os beruházás előnyeiről, szükségességéről, helyzetéről.

A lapnak elmondta: amikor a kormány meghatározta az úthálózat fejlesztésének fő céljait, három feltételt rögzítettek: bárki bárhol lakik az országban, 30 percen belül el tudjon érni egy gyorsforgalmi utat; a gyorsforgalmi utak érjenek el az országhatárig; valamint minden megyei jogú városhoz vezessen gyorsforgalmi út.

Ez utóbbi területen is jól állunk, kivéve Zalaegerszeget. Ezért is kezdtük el építeni az M76-ost, amelynek elkészülése stratégiai cél. A sármelléki nemzetközi repülőteret szintén be kell kötni az autópálya-hálózatba, és a hazai turizmusban kiemelkedő jelentőségű Keszthely-Hévíz térséget is innen lehetne megközelíteni gyorsforgalmi úton, ez utóbbi leágazókat már korábban kialakítottuk. Ezek az elvek mind sérülnének azzal, ha Nagykanizsán keresztül vezetne az út Zalaegerszegre az M7-esről, ráadásul így egy félbehagyott autópálya maradna hátra. Zalaegerszeg nagy volumenű gazdaságfejlesztési beruházásai (különösen a tesztpálya és a Rheinmetall gyár) ugyancsak azt indokolják, hogy az ország közlekedéslogisztikai hálózatába a legegyszerűbben és leggyorsabban csatlakozzon be a város. A járműipari tesztpálya és a körülötte kialakult ökoszisztéma további fejlesztését nem támogatná, ha egy még el sem kezdett autópályával, Nagykanizsa felől lehetne elérni Zalaegerszeget az M7-esről. Ezért én átgondolásra javaslom a kérdést

– jelentette ki Palkovics László.

Arra a felvetésre, hogy indokolhatják-e költségvetési szempontok az M76-os helyett az M74-es fejlesztését, a következőképp fogalmazott: az ár természetesen fontos kérdés, a költségvetést nem szabad szükségtelenül terhelni, s arról nincs információja, hogy milyen pénzügyi lehetőségekkel megvalósítható a Nagykanizsát érintő vonalvezetés. Ugyanakkor Palkovics László úgy emlékszik: az M76-os teljes költségvetésén belül nem képviselt arányaiban jelentős tételt az okosútszakasz megvalósítása, sem a Kis-Balatonnál elvezetett rövid rész műszaki tartalma. Az árszínvonalat tehát nem ezek a specifikumok határozzák meg, hanem az építőipari árképzés, amely viszont ugyanúgy hatással van egy nagykanizsai vonalvezetésre. Ami a kivitelezés időzítését illeti, úgy látja: az M76-os esetében egy kompletten megtervezett, részben már megépített gyorsforgalmi útról van szó, ennek folytatása volna a leggyorsabb megoldás Zalaegerszeg és az M7-es autópálya összekötésére. 

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg