Adóváltozások 2025-ben II. rész

Nőtt a járulékok mértéke

A minimálbér változásához nagyon sok adó változása kapcsolódik

– mondja Borsosné Pál Ildikó könyvvizsgáló.

Ilyen például a szochónak a felső határa, amely a minimálbér havi összegének huszonnégyszeresére, azaz 6 970 200 forintra változott 2025. január elsejével. A rehabilitációs hozzájárulás is a minimálbérhez kötődik. Ezt a hozzájárulást azok a munkáltatók fizetik, akiknél a foglalkoztatotti létszám 25 főnél több, és nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalót legalább a létszámuk 5 százalékáig. Esetükben a minimálbér kilencszeresét kell megfizetni, foglalkoztatottanként, ami 2 617 200 forintot jelent 2025-ben.

– Van egy olyan foglalkoztatási forma, amely egyszerűsített foglalkoztatásként vonult be a köztudatba, ennek is változtak a közterhei. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás járuléka – közismert nevén efo. Az alkalmi munkavállalók vagy idénymunkában foglalkoztatottak esetében a minimálbérhez kötött volt a havi járulék összege. Változott a törvény. Februártól megváltozott ennek a járuléknak az összege, ugyanis 4.400 forintra emelkedett az egy napra jutó, egy alkalmi munkavállaló után fizetendő efo-nak az összege.

– Van még egy további szigorítás is. Mennyi ideig lehet alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni valakit?

Eddig csak a munkáltatók esetében volt meghatározva, hogy évente mennyi napot foglalkoztathatják alkalmi munkavállalóként a magánszemélyeket. Most viszont a munkavállalók oldaláról is figyelni kell arra, hogy egy évben maximum 120 napot lehet foglalkoztatni őket. Erről majd a NAV tesz közzé egy olyan listát, amelyből a munkáltató – mielőtt foglalkoztatná alkalmi foglalkoztatottként a magánszemélyt – köteles meggyőződni, hogy még van-e lehetőség arra, hogy ilyen jogviszonyban foglalkoztassa a magánszemélyt.

– Az általános forgalmi adóban is szinte minden évben van valamilyen változás. Mire számíthatunk 2025 január elsejétől?

Korábban szó volt arról, hogy bevezetik az e-Nyugtát. Ezt elhalasztották 2025. július elsejére. Megmaradt az 5 százalékos áfakulcs az új lakások értékesítése esetén. A jogszabályalkotó gondolt azokra az elhúzódó beruházásokra is, amelyek valamilyen okból nem tudnak megvalósulni. Esetükben 2030. december 31-éig ad lehetőséget arra, hogy 5 százalékos áfakulccsal értékesítsék az ingatlant.

– Gépjárműadó, cégautóadó. Itt is van változás és nem lefelé.

Növekedett a gépjárműadónak is a mértéke, illetve a cégautóadó mértéke átlagosan 20%-kal emelkedett. Figyelni kell arra, hogy minden évben változik, mind a gépjárműadó, mind a cégautóadó. Mégpedig az infláció mértékével. Az adott év júliusi inflációjának a mértékét fogják ráemelni minden évben erre a két adónemre.

– Megváltoztak az úgynevezett TEÁOR-számok, azaz a gazdasági tevékenységek besorolása. Mit jelent ez most az egyes cégeknek, vállalkozásoknak?

A TEÁOR’08, TEÁOR’25-re változik. Az adóhivatal 2025. január 31-ig köteles átsorolni az egyéni vállalkozók, a cégek, a cégnyilvántartásra nem kötelezett vállalkozások, illetve civil szervezetek TEÁOR-kódját a főtevékenységekre, illetve az egyéb tevékenységekre is. Ezt közlik az adózókkal, és ha az adózó ezzel nem ért egyet, akkor adatmódosító lapon tudja a számára megfelelő TEÁOR-kódot bejelenteni a NAV számára.

– A könyvvizsgálat területén is változtak az összeghatárok. Mikor kötelező könyvvizsgálót alkalmaznia egy cégnek?

Már korábbi években is szó volt arról, hogy emelik a könyvvizsgálat értékhatárát. A cégek adminisztrációs terhének csökkentése volt a célja az értékhatár emelésének, amely 600 millió forintos árbevétel és 50 főt foglalkoztató cégek esetében lesz kötelező, a 2025-ös évről készült beszámolók esetében

– mondja Borsosné Pál Ildikó könyvvizsgáló.

Szöveg: Buza Beáta

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg