95,1 Egerszeg Rádió élő
ZTV élő
A Szentlélek kiáradását ünnepli a kereszténység
Pünkösd van, a Szentlélek kiáradását ünnepli a kereszténység a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn. Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, előbb a befejezett aratást, később a Sínai-hegyi törvényhozást dicsőítették a Pészah szombatját követő ötvenedik napon.
Több népszokás is kapcsolódik a pünkösdhöz a magyar kultúrában. Ezekben többségében a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A lányos házak udvarán - titokban - felállított májusfákat a legtöbb helyen pünkösdkor bontották le, vagy táncolták ki. A májusfát felváltották ilyenkor zöld ágak és virágok, melyeket kora hajnalban tűztek az ablakokba, vagy a kerítéslécek közé. Ettől azt remélték, hogy nem csap bele a villám a házba.
A középkor óta élő szokás a pünkösdikirály-választás. Ügyességi versenyeken mérték össze erejüket a legények. A legeredményesebb lett a pünkösdi király, aki aztán minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott.
Királynét is választottak a falubeli lányok közül. Feje fölé kendőből sátrat formáltak a többiek, majd körbejárták a település házait, termékenységvarázsló mondókákat mondtak, és virágot szórtak az udvarokra. Később ez a szokás adománygyűjtéssel párosult.
Hagyományosan pünkösdkor tartják a csíksomlyói búcsút is. Ezrével érkeznek a zarándokok ilyenkor a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét.
Fotó: Pixabay