Erdei fülesbaglyok számlálásához kéri a lakosság segítségét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Babosdöbréte templomának kertjében távolról ugyan nem látszik, de tizenhárom fülesbagoly napozik az éjszakai portyázás után. Ilyenkor az egerek és pockok a szántóföldek helyett a kamrákat és pincéket látogatják, amihez a tollas vadászok is alkalmazkodnak. Védelmük több szempontból is kulcsfontosságú. Az országban 10-12 ezer példány van, melyek egy év alatt mintegy 3 millió rágcsálót fogyasztanak.
Kérjük a lakosság segítségét, hogy a telelő baglyokat megtaláljuk és meg tudjuk számolni. Az erdei fülesbaglyokra jellemző, hogy telente behúzódik a településekre és akár többedmagával is a fákon nappalozik. Ilyenkor ez nagyon jó lehetőséget ad egy állománybecslésre, hiszen koncentrálódnak egy-egy helyre és aránylag jól észre lehet őket venni. Nem feltétlenül a baglyot, hanem a nyomukat
- tájékoztatott dr. Illyés Zoltán biológus, MME Zala vármegyei csoportjának elnökségi tagja.
Mivel áldozatukat egészben nyelik le, így a nem megemészthető szőrtől és csonttól köpet formájában szabadulnak meg. Ezek a gombócok egyértelmű jelei annak, hogy bagoly telel a környéken. Az egyesület tagjai elsősorban a zárt kerti ingatlanok tulajdonosait kérik, hogy munkájukat segítsék.
Ide nincs madarászoknak hozzáférése, ezért nagyon fontos ez a lakossági felhívás, hiszen ott, ők vehetik észre ezeket a nyomokat. Nem is biztos, hogy mindenki tudja, hogy bagoly nappalozik a fájukon. Az is nagyon fontos ebben a felmérésben, hogy ne zavarjuk ezeket a madarakat. Ha a nyomukat látjuk, akkor távcsővel, messzebb létve a fától próbáljuk halkan kikémlelni, hogy esetleg meglátjuk-e, vagy pedig madarász szakembernek szóljunk és akkor ő ezt az óvatos keresést elvégzi.
Zalában a mozaikos táj miatt a madarak kisebb csoportokba rendeződnek, ezért sokkal nagyobb szükség van a lakossági adatszolgáltatásra. A szakemberek hangsúlyozzák: a baglyok jelenléte nem jelent veszélyt az emberekre és háziállatokra, illetve a fák alatt jelentkező ürülék- és köpet sem fertőz.
Szöveg: Nagy Jenő
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg