5 dolog, amelyet 100 éve nőként még nem tehetett volna meg

Bár még mindig van hová fejlődni, a helyzet mintegy száz évvel ezelőtt lényegesen rosszabb volt. Az akkori emberek – különösen a nők – számos, ma már teljesen természetesnek számító lehetőségtől estek el, vagy csupán nem élhettek velük pusztán azért, mert nőnek születtek. A Bien összegyűjtött 5 olyan dolgot, amit 100 évvel ezelőtt nem tehettek volna meg a nők.

1. Vásárlás kísérő nélkül

El tudná képzelni, hogy felnőtt nőként ne legyen joga ahhoz, hogy egyedül menjen el vásárolni? A 19. században azonban a világ egyes részein pontosan ez volt a helyzet: amikor a nők elhagyták otthonukat, általános elvárás volt, hogy egy férfi kísérje őket. Ez a gyakorlat csak az 1800-as évek végén kezdett fokozatosan megváltozni az első áruházak megjelenésével, amelyeket kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy biztonságos teret biztosítsanak azoknak a nőknek, akik egyedül szerettek volna elmenni otthonról.

2. Szavazás

Manapság teljesen természetes, hogy betöltött 18. életévét követően bárki élhet szavazati jogával, kivéve az elítélteket. Az 1900-as évek elején azonban a világ legtöbb részén ez egészen másként volt. A nőket nem tekintették egyenjogúnak a férfiakkal, így többek között a választásokon sem vehettek részt. Később különféle engedmények révén bizonyos helyeken 21 éves, máshol pedig csak 30 éves koruk után szavazhattak a nők. Az általános, egyenlő és titkos választójog Magyarországon végül 1945-ben született meg, azonban a korhatár ekkor még 20 év volt, amelyet később 18 évre csökkentettek.

3. Fogamzásgátló tabletta szedése

Aki napjainkban Magyarországon fogamzásgátló tablettát vagy egyéb hormonális készítményt szeretne használni, általában mindössze annyit kell tennie, hogy felkeres egy nőgyógyászt, aki egy rutinvizsgálat után felírja számára a megfelelő gyógyszert. Ez azonban nem mindig volt így. Korábban a nők számára rendkívül nehéz volt bármiféle fogamzásgátlóhoz hozzájutni. Az első fogamzásgátló tablettát például csak 1960-ban hagyták jóvá, előtte pedig csupán olyan módszerek álltak rendelkezésükre, mint a méhen belüli eszközök és az óvszer, amelyeket többnyire férfiak terjesztettek.

1916-ban egy aktivista, Margaret Sanger úgy döntött, hogy cselekszik a változás érdekében, és megnyitotta az Egyesült Államok első születésszabályozási klinikáját. Kilenc nappal később emiatt letartóztatták, ám ez nem akadályozta meg abban, hogy továbbra is kiálljon a nők azon joga mellett, hogy ők dönthessenek arról, szeretnének-e gyermeket vállalni. Kitartása hamarosan meghozta gyümölcsét, és az a születésszabályozás, amelyet ma természetesnek tekintünk, nagyrészt az ő erőfeszítéseinek köszönhető.

4. A leánykori név megtartása

Manapság sok nő dönt úgy, hogy házasságkötés után is megtartja leánykori nevét, és ez általában nem vált ki bírálatot. Korábban azonban egy ilyen döntés súlyos következményekkel járhatott. Ha egy nő nem vette fel férje vezetéknevét, azt nemcsak a társadalom ítélte el, hanem bizonyos országokban a munkaadók akár meg is tagadhatták a fizetésének kiadását.

5. Nyilvános helyen dohányzás

Igaz, hogy a dohányzás káros szokás, és manapság is számos korlátozás vonatkozik rá, de önmagában senkit sem kérnek számon azért, mert férfiként vagy nőként gyújt rá egy cigarettára. Korábban azonban más volt a helyzet: míg egyes férfiak szinte bárhol dohányozhattak, addig a nőkre gyakran rosszalló tekintetek vetültek, ha ugyanezt tették.

1908-ban New York városa odáig jutott, hogy törvényt fogadott el, amely megtiltotta a nők számára a dohányzást az állami intézményekben. A rendelet hatalmas felháborodást váltott ki, és a polgármester két héten belül megvétózta. Ennek hatására a társadalom is fokozatosan elfogadóbbá vált, és egyre többen ismerték fel, hogy egy nyilvános helyen dohányzó nő semmiképp sem okoz nagyobb problémát, mint egy nyilvános helyen dohányzó férfi.

Fotó: illusztráció/Freepik