Sárkányszív – pénteken bemutató a Hevesi Sándor Színházban
A mesés elemekkel tarkított mű Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond hatalomváltásának időszakába repíti a nézőket. A darabot Moravetz Levente írta és rendezte, a zenét Szolnoki Péter szerezte. A Sárkányszív ősbemutatóját 4 évvel ezelőtt tartották, s most a zalaegerszegi közönség utazhat a 14. századba és látogathat Nagy Lajos király udvarába. Moravetz Levente gyakran választ témát a magyar történelem meghatározó korszakaiból.
Moravetz Levente író, rendező a zalaegerszegi Médiacentrumnak elmondta:
Nagy Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb alakja volt. Volt sok persze természetesen, de ekkora birodalmat senki nem tudott felmutatni. Aztán a történelem ezt szétdarabolta, 3 országnak volt a királya, a mesebeli hármas, 3 részre tépték szét az országot, később Mohács után, Magyarország olyan, mint egy mesebirodalom.
Nagy Lajos szerepében Sasvári Sándort láthatja a közönség. A Jászai-díjas színművész számos történelmi személyiséget jelenített meg szívvel-lélekkel az elmúlt évtizedekben.
Ez egy csodálatos lehetőség és én nagyon boldog vagyok, hogy az elmúlt ötven évben, amióta a szakmában vagyok, két kezemen talán nem tudom megszámolni, hogy hány történelmi személyiséget volt alkalmam megszemélyesíteni különböző produkciókban, ezek közé tartozik Nagy Lajos király szerepe is, amit már jó pár éve lovas verzióban szabadtéren láthatott már a nagyérdemű
– fejtette ki a színművész.
A történetben fontos szerep jut egy mesebeli alaknak, a Sárkánynak, akinek Besenczi Árpád bújik a bőrébe.
A Sárkány egy fiktív alak, de azt tudni kell, hogy a Zsigmond által alapított lovagrend a Sárkány lovagrend az létező lovagrend volt, magyarországi alapítású. Az író, aki egyben rendező is, Moravetz Levente beleálmodta a sárkány figuráját ebbe a történetbe, aki tulajdonképpen csak Nagy Lajos és Zsigmond számára látható, mindenki más számára láthatatlan. Ő az, aki tanácsokkal szolgál az ifjú Zsigmondnak és ugyanígy tanácsokkal szolgál az öreg királynak.
A Sárkányszív valamennyi korosztály figyelmére számít. A látvány, a koreográfia, a zene és a sodró lendületű történet emlékezetes és tartalmas kikapcsolódást ígér. A díszlet Bényei Miklós, a jelmez Molnár Gabriella, a koreográfia pedig Halmi Zoltán munkáját dicséri.
Szöveg: Szigeti Éva
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg