Rendhagyó Múzeumi kerengő – 140 éve született Kisfaludi Strobl Zsigmond

Unokája a gyermekkori emlékek közül a közös családi vacsorákat, illetve a műteremben tett látogatásokat idézte fel.   

Láttuk, ahogy dolgozott, láttuk, amikor portrékat készített. Mindig beszélgetett azzal, akiről portrékat készített. Nagyon fontos volt, hogy természetesen tartsa az arcát, ne vágjon grimaszt, ne legyen merev arca annak, akit ő mintázott

- mesélte el V. Visy Erzsébet.

A zalai származású művész ragaszkodott a klasszikus formavilághoz, az aktuális trendeket pedig figyelmen kívül hagyta. Alkotásaival világraszóló sikereket ért el.

Angliában, a harmincas években a legkedveltebb portrészobrászok közé tartozott. Az ötvenes-hatvanas években Moszkvában a szovjet művészeti akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Itthoni renoméját köztéri szobrainak hosszú sora mutatja, illetve mutatja az is, hogy 37 éven át professzora volt a képzőművészeti főiskolának

- emelte ki dr. Kostyál László művészettörténész.

Kisfaludi gazdag hagyatékából 1976-ban állandó kiállítás nyílt Zalaegerszegen. Ezúttal a ritkábban látható művei közül állítottak ki néhányat, köztük az 1929-ben készült kisplasztikát, a Cserkészt.

Ez a szobor három példányban készült; egyet valószínűleg Angliában őriznek, a másik Kisfaludi unokájánál található, a harmadik pedig itt, a Göcseji Múzeum Kisfaludi gyűjteményében. Ezt a kisplasztikát Kisfaludi a cserkész dzsembori, vagyis világtalálkozó emlékére készítette 1929-ben

- erről már Erős Krisztina, a Göcseji Múzeum történész-muzeológusa beszélt.

Az Őszirózsás katona figuráját 1918-ban, néhány hét alatt mintázta. Ezt a mellszobrot 1927-ben alkotta László Fülöp festőről. A Táncoló nő 1934-ban, Kisfaludi legaktívabb londoni éveiben készült.  

Szöveg: Kolozsvári Ilona

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg