Népművészeti fesztivált rendeztek Gébárton

Az alkotás folyamatába a látogatókat is bevonták, a gyermekeket pedig játszóházi foglalkozásokkal várták. Az első népművészeti fesztivált 1997-ben rendezte a Zala Megyei Népművészeti Egyesület.

Úgy gondoltuk, hogy folytatjuk ezt a hagyományt. Az egyesületünk tagsága most is szívesen vesz részt szakmai tapasztalatcseréken. Ez lehetőséget ad arra, hogy bemutassák, hogy fejlődött a szakmai tudásuk, miként él tovább a népművészetünk. A gébárti kézművesek háza, illetve a tó környéke remek helyszín arra, hogy a sátrainkat fel tudjuk építeni, és fogadjuk a vendégeinket

- ismertette Devecz Zsuzsanna, a ZMNE (Zala Megyei Népművészeti Egyesület) elnöke.

Az érdeklődők csaknem húsz mesterség, egyebek mellett a fafaragás, illetve a teknővájás kulisszatitkaiba nyerhettek betekintést. A nyárfa megmunkálásához az ősi technikát alkalmazták és a régi eszközöket használták. Az alkotóközösség szeretné ezt a tudást megőrizni, és átadni az új generációnak.  

Van remény, több fiatal viszi tovább a mesterséget. A teknővájás több évezredre nyúlik vissza. Emellett fakéregből is többféle használati tárgyat készítünk. Ennek egy széles spektrumát szeretnénk most bemutatni a fakanáltól kezdve az edényekig

- jelezte Nagy Béla fafaragó.

Műhelyükből kéregedények, bográcsalátétek, fából és szaruból készült poharak kerültek ki. A másik standon a gyöngyös-neccet állították ki, ami az első világháborút követő években, a Kis-Balaton környéki falvakban vált divatos viseletté.  

Ez volt a bőszoknyás parasztasszonyok öltözéke. A fejdíszt a lakodalom éjszakáján tették fel először az asszonyok kontyára, attól kezdve - gyakran a fejkendő alatt - indig gyöngyös-neccet hordtak

- idézte fel Vastag Jánosné, aki anyósától tanulta a gyöngyfűzést. A családi hagyományt az unokája viszi tovább. 

Odaültem a mama mellé, néztem, hogyan fűzte a necceket. Tetszett a gyöngyök a formája, és ahogyan kialakította belőle a mintákat. Egyszer csak én is nekiálltam. Kértem a mamát, hogy segítsen, de ő először azt mondta, hogy inkább hagyjuk. Én viszont kitartó voltam, igyekeztem megtanulni a mesterséget

- erről már az unoka, Téczely Krisztián beszélt, aki néptáncegyüttesek asszonyainak és lányainak készít gyöngyös-neccet.

A fesztivál napján a kovácsműhely is kinyitotta kapuit és bemutatták azokat a dísztárgyakat is, melyeket korábban itt készítettek. A felhevített fémlapból Kónya László kovácsmester most egy aprócska patkót formázott. 

Szöveg: Kolozsvári Ilona

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg