Magyarul Európában

A kiállítás a korabeli dokumentumok digitális másolatait tárta a nézők elé. A tablók egy része időrendi sorrendben tárgyalja a magyar történelmet, Szent Istvántól kezdve egészen a rendszerváltozásig. Olyan témákat ölel fel, mint a középkor, reformáció, az oszmán hódítás és annak későbbi hatása, a felvilágosodás, a modern állam létrejötte, a sport, a tudomány, az ország szerepe Európa újraegyesítésében, az 1956. évi forradalom, valamint a 1989-es a határnyitás.

A középkortól kezdve gyakorlatilag az Uniós csatlakozásig, illetve az utánuk következő időkről van szó. Részben egy kronológiai sorozatot látunk, részben pedig tematikai tablókat is láthatunk. Az ország török utáni betepülésétől kezdve, különféle gazdasági folyamatokon át, a technikai fejlődést is illusztrálják ezek a tablók. A kiállításon kívül az érdeklődők még megnézhetik az adatbázisainkat, családtörténeti kurzuson vehetnek részt, a levéltár történetét is nyomon követhetik egy PowerPoint segítségével, illetve úgynevezett raktár túrákat is szervezünk

- közölte dr. Káli Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának igazgatója.

A tárlatvezetéssel kísért kiállítás húsz installációból áll, melyekhez minden helyszínen három új elem társul. Ezeket a bemutatónak otthont adó vármegye dolgozói adják hozzá, gazdagítva a központi törzsanyagot.

Az egyik az a reformkori Zala vármegyének a Balatonja és a gőzhajózásnak a kezdeti időszaka, ami egy nagyon érdekes bepillantást nyújt a Balatonnak a gazdasági célú hasznosításán kívüli felfedezésére. A másik tablónk Zala vármegyének a soknemzetiségű voltára vonatkozik. Régen három mai ország területén feküdt Zala vármegye. Horvátország, Szlovénia és a mai Magyarország. Akkor még Veszprém vármegye jelentős része is a Zalához tartozott

- ismertette dr. Kulcsár Bálint, főlevéltáros.

A harmadik tabló Mindszenty József, a plébánosból lett hercegprímás életét és a vármegyeszékhelyhez fűződő kapcsolatát mutatja be. Az érdeklődők a vándorkiállítást október 21-22-én még megtekinthetik a levéltárban.

Szöveg: Kiss Alexandra

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg