Valótlan ingatlanhirdetésekkel csaptak be 38 hirdetésre jelentkezőt a csalók

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség vádirata szerint az ügy elsőrendű vádlottja egy budapesti nő – aki korábban ingatlan értékesítésével foglalkozott - 2018 évben elhatározta, hogy oly módon kíván rendszeres bevételhez jutni, hogy az ország területére kiterjedően, valótlan tartalmú ingatlanhirdetéseket felhasználva téveszti meg és károsítja meg a hirdetésre jelentkezőket. A módszer lényege szerint a nő ingatlanértékesítéssel, -közvetítésével foglalkozó cégek nevében tett közzé interneten rendkívül kedvező áron lakásokat eladásra kínáló hirdetéseket. Amikor aztán az erre a célra bérelt irodahelyiségben a nő kapcsolatba lépett a hirdetésekre jelentkező személyekkel, őket megtévesztve, előleg és megbízási díj jogcímén különböző összegek befizetését kérte - tájékoztatott a Zala Vármegyei Főügyészség. 

Mint írták, a hirdetésekben feltüntetett, valójában nem, vagy nem a feltüntetett paraméterekkel rendelkező ingatlanok vételáraként meghatározott kedvező ár célja az volt, hogy a hirdetésre minél több személy jelentkezzen, mely által nagyobb volt az esély a magasabb bevételre. A nő leányát, vejét és két korábbi női munkatársát is bevonta csalárd tevékenységébe, együttesen vettek részt a sértettek megtévesztésében, az adott ingatlan értékesítése és tulajdonjogának megszerzése kapcsán jelentkező feladatok ellátásában.  

A hirdetésre jelentkezőket úgy tájékoztatták, hogy az ingatlanok nagy összegű adóssággal terheltek, melyeket a tulajdonosoktól úgy lehet megvásárolni, hogy a vételár 10 %-ának, de legalább milliós nagyságrendű összeg befizetése esetén elindul egy olyan eljárás, melynek eredményeként a hitelező bank követelése kiegyenlítésre kerül, az ingatlan pedig közvetlenül a tulajdonostól vásárolható meg. A megbízási szerződések a hirdetésre jelentkezők által előre kifizetett összeget előlegként, jutalékfizetésként, megbízási díjként is tartalmazták.  

A vádlottak tevékenységüket olyan gazdasági társaságok nevében végezték, amelyek nyilvántartásba bejegyzett képviselőinek nem volt tudomása arról, hogy az ügyvezetésük alatt álló cégeket bűncselekmények elkövetéséhez használják fel.    

A megbízási szerződések időtartama jellemzően egy évre szólt, így a sértettek a befizetést követően a cégeket a megbízási szerződés időtartamának lejártáig rendszerint nem keresték, idővel azonban azzal szembesültek, hogy a megbízott cég sem személyesen, sem telefonon, sem elektronikus úton nem elérhető, az általuk korábban megvételre kiválasztott ingatlanhoz nem jutottak hozzá, s a befizetett pénzt sem kapták vissza.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség az összesen 38 sértettet megtévesztő, nekik összesen 75 millió forint vagyoni kárt okozó 5 vádlottal szemben többszörösen minősülő csalás bűntette miatt emelt vádat.

Fotó: illusztráció/Pexels