Pünkösd vasárnap Botfán

A közösségi esemény - ami a városrész apraját, nagyját megmozgatja – több mint két évtizedes hagyomány Botfán.

A délelőtti szentmise után a nyitó ünnepséget az Erdődi-Hüvös kastély parkjában tartottuk, ahol az Őszirózsa Nyugdíjas Klub adott műsort. A köszöntőkben megemlékeztünk a városrész múltjáról, jelenéről és vázoltuk a jövőt érintő terveinket. A programsorozatot a közösségi ház udvarán folytatjuk, délben a tíz főzőcsapat is munkához látott

- mondta Gecse Péter, a településrész önkormányzati képviselője.

Az egyik kondérba a vaddisznópörkölt, míg a másikba a babos káposzta alapanyagai kerültek. A helyi sportklub egyik specialitása a sült tarja volt, amit medvehagymás prószával és zöldségekkel tálaltak. A pizzát olaszosan, míg a zöldségekkel és hússal töltött tortillát magyaros kenyértésztával készítették. Mint fogalmaztak, a sportprogramok szervezése mellett a településrész életében is aktívan részt vesznek.

Kiemelten fontosnak tartjuk a közösség építését is, a pünkösd pedig kitűnő alkalom erre. Mi is rendezünk tartalmas programokat, de ez a peremkerület legnagyobb napja. Közel 40 fővel - három csapattal érkeztünk, háromfajta ételt csinálunk

- erről már Kocsis Sándor, Botfai LSC Lakótelepi Sportklub elnöke beszélt hírportálunknak.

A besenyői polgárőrök olyan tájjellegű ételt választottak, amit ebben a régióban csak kevesen ismernek.  

Egyesületünknek a palettája elég széleskörű, ennek megfelelően a botfai barátaink meghívására pünkösdi főzőversenyen is részt veszünk. Hatfős csapatunk az Alföld egyik jellegzetes pásztorételét, a slambucot készíti el. Egy polgárőr barátunk felmenői onnan származnak, így jött az ötlet, hogy a zalaiakat is megismertessük ezzel a népszerű és finom étellel

- fejtette ki Dancs István, a Besenyő és Öreghegy Polgárőr Egyesület elnöke.

Mindeközben a gyermekek menetlevéllel indultak kalandtúrára; kipróbálták a légvárat és a népi fajátékokat, a keramikus foglalkozáson agyagedényt készítettek. A feladatok között arcfestés és csillámtetoválás is szerepelt.

Szöveg: Kolozsvári Ilona

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg