Pészachi széderestet tartottak a Zsidó Közösségi Házban

A köznyelvben zsidó húsvétként ismert pészach a közösség egyik legjelentősebb ünnepe, melyen hagyományos szertartásokkal emlékeznek népük egyiptomi kivonulásáról és 40 éves vándorlásának kezdetéről. Elsőként Virágh Judit, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte a díszvendégeket és a gyülekezet tagjait, majd szimbolikus gyertyagyújtással és áldásokkal folytatódott az est. A szertartásokat Rosenfeld Dániel Imre főkántor vezette. Mint mondta, a zsidó hitközség fontosnak tartja, hogy továbbörökítse népük hagyományait és történetét a következő generációnak.

A széderestén elbeszéljük a kivonulás történetét. Ugyanúgy kell éreznünk magunkat, mintha ott lettünk volna. Azzal az áhítattal, azzal az érzéssel kell végigmesélnünk a történetet a gyerekeknek nemzedékről nemzedékre, ahogy az anno megtörtént. És erre van egy forgatókönyv, ez pedig a hágádá, ami elbeszélést jelent

- nyilatkozta portálunknak Rosenfeld Dániel Imre, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség főkántora.

Az estén négy pohár bor, valamint széder-tál és pászka elfogyasztásával emlékeztek őseik szabadulásáról és az Ígéret földjére érkezéséről. A Zalaegerszegi Hitközség kicsi, mintegy 60 tagot számlál, ezért kiemelten fontos az összetartást segítő események szervezése.

A hitközségünk nagyon kicsi. Annak idején 1200 embert vittek el innen a holokauszt alkalmával. Nagyjából 100-120 ember érkezett vissza, akiknek jelentős része utána el is ment Amerikába, Palesztinába vagy máshova, így aztán maradtak talán hatvanan. Ez nagyon alacsony létszám, ezért zsinagógát sem tudtunk fenntartani - így került az a város tulajdonába

- emlékeztetett dr. Temesváry Tibor, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség alelnöke.

A zsidóság idén tartja a holokauszt-emlékévet, amikor a népirtás 80. évfordulójáról emlékeznek. Amint azt a főkántor elmondta, a közösségi széderest is ekkor vált szokássá, miután sok család többé nem tudott együtt ünnepelni.

Szöveg: Soós Aliz

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg