Nosztalgia-buszozást szerveztek a Kulturális Örökség Napja alkalmából
A kirándulást Béres Katalin vezette, aki az 1960-as és 1990-es évek között épült településrészek történetéről, és az előzményül szolgáló iparosítás folyamatairól mesélt a résztvevőknek.
Zalaegerszeg a két világháború között egy nagyon kicsi város volt, hivatalnok megyeszékhely. Az 1950-es években kezdődött meg az iparosítása, ekkor viszont olyan nagyszámú lakossága lett, nagyon sokan költöztek be a környező és a távolabbi falvakból, hogy ezeknek az embereknek otthont kellett teremteni. A város egyik legfontosabb prioritása volt – az iparosítás mellett- a munkásoknak az otthonteremtés
- ismertette Béres Katalin, történész, aki a Göcseji Múzeum főmuzeológusa.
A Göcseji Múzeum által rendezett eseményen nem csak a turisták, hanem a vármegyeszékhely lakói is megismerhették otthonuk történelmét. A jelenlévők a lakótelepi házak történetéről, a parkokról és a műemlékekről hallhattak érdekességeket.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a kulturális örökségünket megőrizzük, hiszen ahogy szokták mondani, hogy múlt nélkül nincs jelen, jelen nélkül nincs jövő. Nekem a koromnál fogva is ez a buszos kirándulás után különösen érdeklődőm, hiszen én magam is ifjú koromban ilyen buszokkal utaztam. Úgyhogy én nagyon várom. Azaz igazság, hogy a Tourinform által szervezett ilyen városi sétákon is igyekszem minél többet részt venni, merthogy az ember egy csomó mindent megtud Zalaegerszegről. Hiába élünk itt, de nem úgy élünk itt, mint egy turista és ezekben az esetekben úgy élünk itt, mint egy turista és nagyon sok újat megtudunk
- mondta el Kereki Judit.
A másfél órás túrán bejárták Landorhegyet, a Kertvárost és a Páterdombi városrészt is. A megállókban a látogatók tájékozódhattak a kor közlekedési viszonyairól, valamint az akkori utazási szokásokról.
Szöveg: Kiss Alexandra
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg