Mindenszentek és Halottak napja az egyházaknál

Az ősi kelta szokásokat a római katolikus vallás a 7. századtól vette át, majd így született meg Mindenszentek ünnepe. Ez később összekapcsolódott a pogány hagyományokkal, így vált a halottakra való emlékezés napjává.

Jézus urunk, amikor búcsúzott az utolsó vacsorán ő tudta, hogy mikor lesz az utolsó vacsorája, mi nem tudjuk. Ezért mondta, hogy legyetek mindig készen, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát. De az utolsó vacsorán mondta: elmegyek és helyet készítek nektek. Aztán eljövök és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek ahol én vagyok. Tehát ha van hitem hozzá, nem a halál jön, hanem az Úr Jézus Krisztusom

- nyilatkozta Fliszár Károly, nyugdíjazott római katolikus keresztény pap.

Az evangélikus egyházban Halottak napját nem tartják, ezért november 1-jén tisztelegnek elhunyt szeretteik és az üdvözült szentek előtt.

Furcsa kettősség van, hogy ünneplünk is, meg nem is. Mi inkább reformációt ünneplünk, amelynek a lényege tulajdonképpen mégiscsak az örök élet felé vezet. És aztán majd novembernek a vége felé ebben a hármas ünnepben Ítélet, Reménység és Örök Élet vasárnapján fogunk megemlékezni erről a tettről, az Istennek a mindent helyreállító tettéről

- ismertette Zsugyel Kornél, evangélikus lelkész.

A hosszú hétvégén a zalaegerszegi temetők még a nyári nyitvatartásban látogathatók. Az Új temető reggel 7 és este 8, a Göcseji úti köztemető pedig reggel 6 és este 8 óra között várja a hozzátartozókat.

Szöveg: Kiss Alexandra

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg