95,1 Egerszeg Rádió élő
ZTV élő
Balaicz Zoltán ismét nyert Zalaegerszegen
07.10. 7:38
Budapesten a főpolgármester-jelöltek sorrendje a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságnál a következő:
1. Karácsony Gergely (DK-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK) - 47,53 százalék (371 467 szavazat)
2. Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért-LMP - Zöldek) - 47,49 százalék (371 143 szavazat)
3. Dr. Grundtner András (Mi Hazánk) - 4,98 százalék (38 943 szavazat)
23:48
Eredmények vármegyénként az EP-választáson
Zala vármegye (68,38 százalék):
- FIDESZ-KDNP 49,44 százalék - 37 881 szavazat
- TISZA 28,16 százalék - 21 577 szavazat
- DK-MSZP-Párbeszéd- ZÖLDEK 7,63 százalék - 5848 szavazat
- Mi Hazánk 6,64 százalék - 5084 szavazat
- Momentum 2,88 százalék - 2210 szavazat
- MKKP 2,53 százalék - 1937 szavazat
- Jobbik 0,97 százalék - 742 szavazat
- LMP - Zöldek 0,55 százalék - 420 szavazat
- 2RK Párt 0,48 százalék - 370 szavazat
- MMN 0,42 százalék - 324 szavazat
- MEMO 0,29 százalék - 223 szavazat
23:28
Jönnek az EP-eredmények: Fidesz 44, Tisza 31 százalék
40 százalékos feldolgozottságnál az EP-választás állása:
- Fidesz-KDNP: 43,77 százalék – 11 mandátum
- Tisza Párt: 31,07 százalék – 7 mandátum
- DK-MSZP-Párbeszéd: 8,23 százalék – 2 mandátum
- Mi Hazánk: 6,82 – 1 mandátum.
A többi párt jelen állás szerint nem szerezne mandátumot, a Kutya Párt és a Momentum 3 százalék körül áll.
22:45
Balaicz Zoltán nyerte a polgármester-választást Zalaegerszegen
Minden korábbinál nagyobb győzelmet aratott Zalaegerszegen Balaicz Zoltán, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje. Kapcsolódó cikkünket IDE kattintva olvashatja.
Fotó: Médiacentrum Zalaegerszeg
100%-os feldolgozottság után a végeredmény:
Fotó: NVI
22:02
A zalaegerszegi voksolás jelenlegi állása 86,27%-os feldolgozottság mellett:
Fotó: NVI
21:48
Tízezernél több lakosú települések polgármesterei - Zala vármegye - részeredmény (57,94 százalék)
Zala vármegyében a tízezernél több lakosú településeken a Nemzeti Választási Iroda 21.29 órai adatai alapján, a szavazatok 57,94 százalékos országos szintű feldolgozottságánál az első három helyen az alábbi jelöltek állnak:
Keszthely (76,47 százalék)
1. Dr. Tóth Gergely (VÁRTAK EGYESÜLET) - 55,57 százalék (3694 szavazat)
2. Manninger Jenő (FIDESZ-KDNP) - 44,43 százalék (2953 szavazat)
Nagykanizsa (60 százalék)
1. Horváth Jácint (ÉVE-DK-Jobbik-LMP - Zöldek-Momentum-MSZP) - 47,35 százalék (5440 szavazat)
2. Balogh László (FIDESZ-KDNP) - 42,76 százalék (4913 szavazat)
3. Hokker Tibor (Mi Hazánk) - 6,13 százalék (704 szavazat)
Zalaegerszeg (86,27 százalék)
1. Balaicz Zoltán (FIDESZ-KDNP) - 73,58 százalék (15 694 szavazat)
2. Keresztes Csaba (DK-Momentum) - 13,36 százalék (2850 szavazat)
3. Góra Balázs (Tiéd a Város Egyesület) - 6,68 százalék (1424 szavazat)
21:37
A zalaegerszegi polgármester-választás állása 76,47%-os feldolgozottságnál a következőképp alakul:
Fotó: NVI
21:29
EP-felmérés: az Európai Néppárt szerezheti meg a legtöbb képviselői helyet
Az új összetételű Európai Parlament képviselői helyeire vonatkozó első mandátumbecslés szerint az Európai Néppárt (EPP) 181, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) 135, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció 82, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 71, Identitás és Demokrácia (ID) pártcsoport 62 képviselői helyet szerezhet - közölte az Európai Parlament vasárnap este, azt követően, hogy az európai uniós tagállamok egy részében befejeződött az EP-választás.
A 27 közül 11 tagországból beérkezett exit poll felmérésekre alapuló becslést ismertető brüsszeli közlemény szerint a Zöldek képviselőcsoportja 53, a független képviselők csoportja 51, a Baloldal 34 képviselőt ültethet az EP-be, az eddig pártcsaládhoz nem tartozó új jelöltek közül pedig 51-en kaphatnak helyet az új összetételű EP-ben - tájékoztatott az MTI.
21:22
Érkeznek a megyei közgyűlési eredmények is
A megyei közgyűlésre leadott szavazatok lassabban érkeznek, de Zalában már elérték a legalább 10 százalékos feldolgozottságot.
Zalában 13,69 százalékos feldolgozottságnál a Fidesznek 10 mandátuma, a DK-nak és a Mi Hazánknak 2, a Momentumnak pedig egy van.
21:15
70,59%-os feldolgozottságnál Balaicz Zoltán a szavazatok 73,94%-át szerezte meg. Keresztes Csaba 13,13%-ot, Góra Balázs 6,65%-ot, míg Kiss Ferenc 6,28%-ot gyűjtött be.
Fotó: NVI
21:09
Elkezdődött az eredményváró a Fidesz-irodában
Fotó: Médiacentrum Zalaegerszeg
21:08
Ismét frissültek az adatok, 60,78%-os feldolgozottság mellett a szavazatok 73,68%-át szerezte meg Balaicz Zoltán.
Fotó: NVI
21:02
A zalaegerszegi eredmények alakulása 43,14%-os feldolgozottság mellett:
Fotó: NVI
20:45
33,33%-os feldolgozottság mellett Balaicz Zoltán a szavazatok 74,02%-át gyűjtötte be, őt követi Keresztes Csaba (12,78%), Góra Balázs (6,88%) és Kiss Ferenc (6,32%).
Fotó: NVI
20:30
Az NVI adatai alapján 15,69%-os feldolgozottság mellett így áll a polgármester-választás Zalaegerszegen:
Fotó: NVI
20:10
Megkezdte a levélszavazatok számlálását az NVI
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap este 7 órakor megkezdte az irodához érkezett levélszavazatok felbontását és a szavazólapok számlálását az európai parlamenti (EP-) választáson. A voksokat géppel és kézzel is megszámolják.
Levélben a sem magyarországi, sem más uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar választópolgárok szavazhattak az EP-listákra, az NVI összesen 127 ezer levélben szavazót vett fel a névjegyzékbe.
Az NVI június 3-a óta a visszaérkező levélcsomagok külső borítékját bontotta fel, és ellenőrizte az azonosító nyilatkozatok adatainak hitelességét. Az érvényes azonosító nyilatkozat melletti, szavazatot tartalmazó borítékokat azonban félretették, azok felbontásával ugyanis meg kellett várniuk a vasárnap este 7 órát.
Nagy Attila, az NVI elnöke a szavazatot tartalmazó borítékok felbontásának megkezdése előtt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjait arról tájékoztatta, hogy az irodához több mint 50 ezer levélszavazat érkezett vissza, és valamennyinek az azonosító nyilatkozatát ellenőrizték.
Az NVI-nek a levélszavazatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységét nyomon követhetik az NVB tagjai és az EP-választáson listát állító jelölőszervezeteknek az NVI mellé delegált megfigyelői.
19:40
Urnabontás Zalaegerszegen
Először a mozgóurnát bontották ki, majd a szavazóhelyiségekben lévőket. Különválogatták a zöld színű, nemzetiségi borítékokat, utána következett a fehér borítékok nyitása. 
Fotó: Médiacentrum Zalaegerszeg
19:19
Vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A zalai választópolgárok 57,78 százaléka voksolt, ami összességében 131 274 szavazót foglal magába, mindez egyben az országos átlag feletti értéket eredményezett.
Zalaegerszegen 25 060 fő élt a választójogával, ami 55,53%-ot jelent, kissé elmaradva az országos átlagtól.
Fotó: NVI
19:15
Részvételi arány - 18.30 óra - 56,09 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka (4 416 794 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 61,56 százalék, ami 126 154 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt: 52,41 százalék, 154 122 szavazó.
2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2019-es választáson 47,20 százalék szavazott 18.30 óráig.
A 2004-es EP-választáson 36,89 százalék, a 2009-es választáson 34,90 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 27,64 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 41,74 százalék voksolt 18.30 óráig.
A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.
19:09
Urnazárás a zalaegerszegi 16-os számú szavazókörben
Pontosan 19 órakor bezárták a 16-os számú szavazókör ajtaját a Petőfi iskolában. Az urnákat lezárták, majd először a megmaradt szavazólapokat vették számba.
Ebben a körzetben 1098 fő adhatta le voksát, közülük 575-en éltek választójogukkal.
19:04
Bezártak a szavazókörök Magyarországon, megkezdődött a voksok összeszámlálása
Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben. Ha este 7 órakor még sorban állnak választópolgárok a szavazáshoz, akkor ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.
A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok először összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.
A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzítik a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)
A szavazókörökben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, mert ha az nincs ott, akkor az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat és a tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.
A szavazatszámláló bizottságnak szét kell válogatnia a fehér és a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó zöld borítékokat - valamint a boríték nélkül talált zöld szavazólapokat -, a zöld borítékokat nemzetiségenként csoportosítania kell, hogy azokról jegyzőkönyvet tudjanak kiállítani. A zöld borítékokat és a borítékon kívül talált zöld szavazólapokat nemzetiségenként külön-külön szállítóborítékba zárják és a helyi választási irodába szállítják. Ha tartottak települési nemzetiségi választást, akkor a nemzetiségi szavazatokat a helyi választási bizottság számolja össze, ha csak területi és országos szavazatokat adtak le a településen, akkor a szavazatokat a területi választási bizottság számolja meg.
A szavazatszámláló bizottság tagjai csak a fehér borítékokat bonthatják fel, és különválogatják a polgármesteri (Budapesten főpolgármesteri), a képviselő-testületi, a vármegyei közgyűlési (Budapesten fővárosi közgyűlési) és az európai parlamenti szavazólapot. Választástípusonként és jelöltenként, valamint listánként külön-külön megszámlálják a szavazatokat, kötegelik, és a kötegre jelöltenként/listánként külön-külön ráírják az érvényes szavazatok számát.
A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét, a szavazólapok hátoldalára pedig ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát. Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve - az egyéni listás választás kivételével - több körben van x vagy + jel, kiesett jelölt neve mellett szerepel a szavazat, vagy a választópolgár ceruzát használt).
A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg, és az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A jegyzőkönyvvezető a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási irodát, amely rögzíti az adatokat az informatikai rendszerben.
A szavazatszámláló bizottság megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki, ezt követően a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség.
A helyi választási bizottság várhatóan hétfőn a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint a képviselő-választás (tízezernél kevesebb lakosú településeken az egyéni listás választás, illetve a tízezernél több lakosú településeken az egyéni választókerületi választás) szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A tízezernél több lakosú településeken a helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét.
A vármegyei önkormányzati, a fővárosi önkormányzati és főpolgármester-választás eredményéről kiállított, valamint a részvételi adatokat tartalmazó általános szavazóköri jegyzőkönyv egy-egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb hétfőn 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához. A helyi választási iroda a jegyzőkönyvekkel együtt továbbítja azon nemzetiségi választások szállítóborítékait, amelyek esetében nem volt települési nemzetiségi választás. A területi választási bizottság pedig a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján megállapítja a vármegyei önkormányzati választás eredményét, a Fővárosi Választási Bizottság pedig a főpolgármester-választás és a Fővárosi Közgyűlés választásának eredményét.
Az EP-választás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) állapítja meg, ehhez a Nemzeti Választási Irodába szállítják (legkésőbb csütörtök éjfélig) és megszámlálják a külképviseleteken leadott szavazatokat, valamint összeszámlálják a sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben leadott voksait.
Az NVB külön határozatban állapítja meg a külképviseleti szavazás, valamint a levélszavazás eredményét, ezek ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslati határidő letelte után állapítja meg a bizottság - a 10 119 magyarországi szavazóköri jegyzőkönyv, a külképviseleti szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményéről szóló jegyzőkönyv alapján - az EP-választás eredményét, legkésőbb június 28-án.
18:56
Tragédiába torkollott a szavazás Csepelen
Meghalt egy szavazó az egyik budapesti választókörben vasárnap délelőtt. A Tények információi szerint az idős férfi a csepeli művelődési házba érkezett, hogy leadja voksát, amikor váratlanul rosszul lett, majd vért köpött. Többen is a férfi segítségére siettek, ezután a kivonuló mentők is hosszasan küzdöttek az életéért, de nem jártak sikerrel.
18:49
Többen szavaztak öt óráig, mint öt éve összesen
A 17 órás részvételi adatok szerint tehát a választásra jogosultak 50,69 százaléka voksolt, ez már most több, mint ahányan a legutóbbi, 2019. májusi EP-választáson (43,48 százalék) és a 2019. októberi önkormányzati választáson (48,58 százalék) részt vettek – számolt be a 24.hu.
18:39
Július közepéig is elhúzódhat az önkormányzati választások végleges eredményének megállapítása
Július közepéig is elhúzódhat az önkormányzati választások végleges eredményének megállapítása, ha minden jogorvoslati lehetőséget kihasználnak a jelöltek és jelölőszervezetek.
A választási jogszabályok értelmében vasárnap este az egyes szavazókörökben addig kell a szavazatokat számlálni, amíg kétszer egymás után ugyanazt az eredményt nem kapják. Ezeket az adatokat lehet felvezetni a hivatalos jegyzőkönyvekbe, amelyeket a szavazatszámláló bizottságok valamennyi tagjának alá kell írnia. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, azt csak a helyi, illetve területi választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt lehet jogorvoslattal megtámadni.
A helyi, illetve a területi választási bizottságok hétfőn jegyzőkönyvekben összegzik a szavazatszámláló bizottságok által rögzített jegyzőkönyvi eredményeket, majd ezek alapján állapíthatják meg, ki nyerte a polgármesteri tisztséget és kik lettek a képviselő-testület, valamint a közgyűlés tagjai. A helyi, illetve a területi választási bizottság döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva lehet fellebbezni. A választási eredmény elleni jogorvoslatnak alapvető követelménye a törvénysértés pontos megjelölése és a vélelmezett jogsértés bizonyítása.
A helyi, illetve a területi választási bizottság határozatával szemben három napon belül lehet jogorvoslattal élni a területi (vármegyei, fővárosi) választási bizottságoknál, illetve a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A területi választási bizottságoknak és az NVB-nek is három napja van arra, hogy a fellebbezéseket elbírálják. Ezekkel a határozatokkal szemben még a Kúriához lehet fordulni ugyancsak három napig, és a bíróságnak is további nyolc napja van arra, hogy meghozza a jogerős végeredményről szóló határozatokat.
Ha a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámolásával lehetséges, akkor erre a területi választási bizottságoknak 6 napjuk van a törvény szerint. A polgármester-, egyéni listás és egyéni választókerületi választások jogerős eredményei tehát június végére születhetnek meg. Szintén ekkor lehetnek jogerősek a vármegyei, a fővárosi és a főpolgármesteri választás eredményei.
Az egyéni választókerületi eredmények jogerőre emelkedését követően állapíthatja meg a helyi választási bizottság a tízezernél több lakosú településen, kik szereztek mandátumot a kompenzációs listán, a töredékszavazatokból. Ez ellen a határozat ellen ugyanúgy 17 nap jogorvoslat áll rendelkezésre, így akár július közepéig is elhúzódhat az eredmény jogerőre emelkedése, ha a jelöltek és jelölőszervezetek minden jogorvoslatot kihasználnak - számolt be az MTI.
18:00
A zalai Iborfián mindenki szavazott
100%-os a részvétel Iborfián. Mind a 18 választópolgár voksolt.
17:52
A zalai választók még mindig átlag felett teljesítenek
Vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 50,69 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Zalában 119 246 fő adta le szavazatát, – százalékos arányban kifejezve 52,49% – mellyel az országos átlag felett állnak.
A zalaegerszegi választópolgárok 49,55%-a ment el szavazni, tehát 22 542 személy adta már le voksát. Ez kicsivel elmarad az országos átlagtól.
Fotó: NVI
17:48
Részvételi arány - 17 óra - 50,69 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 50,69 százaléka (3 991 444 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 51,64 százaléka, 693 876 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 55,86 százalék, ami 114 464 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 47,3 százalék, 194 270 szavazó.
2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as önkormányzati választáson 39,74 százalék, a 2002-es választáson 45,78 százalék szavazott 17.30-ig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 46,53 százaléka, a 2010-es választáson 41,77 százalék, tíz évvel ezelőtt pedig 39,82 százalék voksolt 17.30-ig. A 2019-es választáson 42,69 százalék szavazott 17 óráig.
A 2004-es EP-választáson 32,25 százalék, a 2009-es választáson 30,25 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 24,06 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 37,06 százalék voksolt 17 óráig.
A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
17:18
Hódmezővásárhelyen már a választók fele elment szavazni
Hódmezővásárhelyen hatalmas a szavazókedv, míg Győr alig van az országos átlag fölött.
Az önkormányzati és az európai parlamenti választáson toronymagasan a legnagyobb szavazókedv Hódmezővásárhelyen van a megyei jogú városok közül. 15 óráig a választók 50,56 százaléka már leadta a szavazatát, ami bőven az országos átlag fölött is van, ami 42,04 százalék. Összehasonlításképp: Zalaegerszegen ez a szám 41,20%.
17:12
Az NVI várhatóan este 8 órától közli az önkormányzati választás eredményeit
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a helyi önkormányzati választás eredményeinek közlését; a szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választások szavazólapjait számolják össze.
A vasárnapi választások előzetes eredményeit a www.valasztas.hu oldalon folyamatosan teszik közzé, de a nagy adathalmaz miatt az adatösszesítést végző háttérendszerből történő adatátadás időpontja és a tényleges megjelenés között várhatóan 10-15 perc telik el.
A szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg, ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok követik, majd Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai. Ezután számlálják össze a vármegyei közgyűlésekre (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre) leadott szavazatokat, végül az európai parlamenti (EP-) választás szavazólapjai következnek.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben. Így tehát először a polgármester-választások eredményei kerülnek fel az NVI internetes tájékoztató oldalára, a www.valasztas.hu-ra.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.
17:02
Negyed kilenckor jön az első becslés az új EP összetételéről
Az Európai Parlament vasárnap este, negyed kilenc után teszi közzé az első becslést az új EP összetételéről, a 27 tagállam előzetes eredményeit pedig 23 óra után közlik, miután az utolsó szavazókörök is bezártak, írja az MTI.
Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök, az EP-választás előzetes eredményeit az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak.
Vagyis a magyarországi előzetes eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek.
Az azonban nem tiltott, hogy a választások előtt készült közvélemény-kutatások, illetve esetleges exit-pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a szavazásra vonatkozó exit-pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.
16:15
Már csak egy választópolgár szavazata kell, hogy Iborfián meglegyen a 100 százalékos részvétel
15 óráig a 18 szavazásra jogosult közül 17-en leadták szavazatukat, így a 15 órás adatok szerint Iborfia, a Zala vármegyei törpefalu vezeti az országos részvételi versenyt 94,44 százalékkal. Ha az utolsó választópolgár is leadja szavazatát, meglesz a 100 százalék.
Iborfián három polgármester-jelöltre lehet szavazni, mind a hárman függetlenként indultak a választáson - írja a 24.hu.
15:58
Rossz látási viszonyok
Újabb rendkívüli eseményről számolt be honlapján az NVI. Mint írták, Zalaszántón jelezte az egyik szavazó, hogy rosszak a látási viszonyok a szavazófülkében. A szavazófülkékbe lámpákat helyeztek el, valamint hosszabbítók segítségével beüzemelték őket.
15:50
Zalában 43% feletti a részvételi arány
Vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Zala vármegyében 98 017 választópolgár szavazott már, ez átlagosan 43,14%-ot jelent, tehát még mindig az országos részvételi átlag feletti az aktivitás.
A zalai vármegyeszékhelyen 18 591 személy voksolt 15 óráig, ami azt mutatja, hogy a zalaegerszegiek 41,20%-a élt választójogával.
Fotó: NVI
15:42
Részvételi arány - 15 óra - 42,04 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 42,04 százaléka (3 310 686 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 43,63 százaléka, 586 199 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 44,99 százalék, ami 92 189 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Bács-Kiskun vármegyében volt: 38,91 százalék, 159 842 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, a 2010-es választáson 31,47 százaléka, tíz évvel ezelőtt 30,11 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 34,69 százaléka voksolt 15 óráig.
A 2004-es EP-választáson 25,50 százalék, a 2009-es választáson 24,09 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 19,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,52 százalék voksolt 15 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
15:15
Perecsén még csak egy ember ment el szavazni
Perecsén nem ostromolják az urnát a szavazók, 13 óráig még csak egy ember ment el szavazni. Maga a település sem nagy, 22-en szavazhatnának az önkormányzati, 15-en pedig az EP-választáson. A polgármester-választás már lefutott ügy, mindössze egy ember indul, míg a két képviselői helyért hárman versenyeznek – számolt be az RTL.
14:50
Iborfián 72,22%, Felsőszenterzsébeten 52,63% szavazott már
Iborfián a 18 választópolgár közül 13 voksolt, ez 72,22%-os arányt jelent. Felsőszenterzsébeten 19 választópolgár közül 10 adta le a szavazatát (52,63%).
13:40
Zalában továbbra is magasabb a részvételi arány, mint az országos átlag
Vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Zalában továbbra is az országos átlagot meghaladó a választási kedv. Eddig 75 986 választópolgár szavazott, ami 33,45%-ot tesz ki.
Zalaegerszegen 14 627 választó voksolt, mindez 32,41%-ot eredményez, ami már elmarad az országos átlagtól.
Fotó: NVI
13:36
Az ország harmada voksolt 13 óráig
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka (2 609 173 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 34,58 százaléka, 464 534 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 13 órakor Veszprém vármegyében volt a legmagasabb, 34,43 százalék, ami 96 777 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 30,24 százalék, 131 655 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, a 2010-es választáson 23,68 százaléka, tíz évvel ezelőtt 23,53 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 26,60 százaléka voksolt 13 óráig.
A 2004-es EP-választáson 19,90 százalék, a 2009-es választáson 19,40 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 15,90 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 24,01 százalék voksolt 13 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
13:25
Zalaegerszeg választ – magas részvételi arány a nap első felében
Jellemzően 9 és 11 óra között érkeznek a legtöbben véleményt nyilvánítani Zalaegerszegen. 2019-ben ez csaknem 10%-os növekedést jelentett a szavazók arányában. Idén a második mért adat szerint 9 óráig 10,22% véleményt nyilvánított, ami 11 órára 23,44%-ra nőtt.
A magas részvétel mindig azt mutatja, hogy a választópolgároknak fontos az a téma, amiről döntünk, legyen az akár európai parlamenti választás, akár a helyi ügyek
– mondta portálunknak Balaicz Zoltán polgármesterjelölt, aki 11 órakor adta le voksát. Cikkünk folytatásáért kattintson ide.
Fotó: Médiacentrum Zalaegerszeg
12:30
Rosszullét miatt több szavazókörbe is mentőt kellett hívni
Az NVI honlapja szerint Kisherenden a választási bizottság egyik tagja rosszullétre hivatkozva hazament, Ásotthalmon e szavazást követően a szavazóhelyiségben elájult egy szavazó, mentőt hívtak hozzá. Tokodaltárón egy nő lett rosszul a szavazókörben, mentő vitte el. Csányban pedig a szavazókörben egy idős szavazó elesett, és esés közben magával rántotta a szavazófülkét. Ellátást nem kért, hazament.
11:55
Iborfián már a választásra jogosultak 44,44%-a elment szavazni
A legkevesebb választópolgárral a 2024-es választásokon az NVI adatai szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debréte rendelkezik. Debréte mellett két zalai település, Iborfia, valamint Felsőszenterzsébet emelkedik ki ebben az összevetésben.
Iborfián a 18 választóból már 8 voksolt, ez 44,44%-os arányt eredményez a kistelepülésen.
Felsőszenterzsébeten 19 választópolgár közül 7 már leadta szavazatát (36,84%).
11:45
Továbbra is az országos átlag feletti a részvételi arány Zalában
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint vasárnap délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 22,89 százaléka szavazott. Zalában eddig 55 321 fő járult az urnákhoz, ami 24,35%-ot jelent, ez magasabb az országos átlagnál.
Zalaegerszegen a választók 23,44%-a voksolt már, ami 10 580 főt jelent. Ez a szám szintén magasabb, mint az országos átlag.
Fotó: NVI
11:40
Részvételi arány - 11 óra - 22,89 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 22,89 százaléka (1 802 332 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 21,98 százaléka, 295 259 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 11 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 25,72 százalék, ami 45 117 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt: 19,12 százalék, 83 255 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 15,51 százalék, a 2002-es választáson 17,91 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 18,53 százaléka, a 2010-es választáson 16,31 százaléka, tíz évvel ezelőtt 16,50 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 18,25 százaléka voksolt 11 óráig.
A 2004-es EP-választáson 13,75 százalék, a 2009-es választáson 13,77 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 11,53 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 17,16 százalék voksolt 11 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
11:25
Az amerikai kontinensen 84 százalékos volt a részvétel az EP-választáson
Az amerikai kontinensen 84 százalékos volt a részvétel az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból. Az EP-választáson az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt magyar idő szerint szombaton szavazhattak a külképviseleteken a magyarországi lakhellyel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó, a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok. A külképviseleteken való szavazás joga megillette azokat az uniós állampolgárokat is, akik kérték regisztrációjukat, hogy az EP-választáson magyar listára szavazhassanak.
Az amerikai földrész 22 külképviseletén 1293 választópolgárt vártak az urnákhoz, az NVI adatai szerint 1087-en meg is jelentek, vagyis 84 százalékos volt a részvétel. Volt öt külképviselet - Brazíliaváros, Sao Paulo (Brazília), Montevideo (Uruguay), Ottawa (Kanada) és Quito (Equador), ahol valamennyi, a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgár elment szavazni, ők összesen 42-en voltak.
Öt külképviseleten 90 százalék feletti volt a részvétel: Bogotában (Kolumbia) a 22-ből 21, Buenos Airesben (Argentína) 19-ből 18, Ottawában (Kanada) 32-ből 30, Montrealban (Kanada) 60-ból 55, Havannában (Kuba) 10-ből 9 választó szavazott.
A legtöbb választópolgárt New Yorkban várták, 350-et, itt 287-en meg is jelentek. Volt további hat külképviselet, ahol 80 és 90 százalék közötti volt a részvétel: az Amerikai Egyesült Államokban Washington és Los Angeles, Kanadában Vancouver és Toronto, továbbá Panamaváros (Panama) és Lima (Peru).
Öt további külképviseleten 70-80 százalék közötti volt a részvétel: Mexikóvárosban (Mexikó), továbbá az Amerikai Egyesült Államokban San Francisco, Chicago, Miami, valamint Houston, itt volt egyébként a legalacsonyabb a részvétel az amerikai kontinensen, az 54 választóból 40 ment el szavazni.
11:08
Mintegy ötven nemzetközi megfigyelő regisztrált a választásra
Mintegy félszáz nemzetközi megfigyelő regisztrált a vasárnapi választásra - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból. Öt éve az EP választást 33, míg az önkormányzati és nemzetiségi választást 30 nemzetközi megfigyelő követte.
10:33
Újabb rendkívüli események történtek
A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint két szavazókörben, Erdőtarcsán és Szemelyen is elment az áram. Vajtán meghibásodott a "Helyi Választási Bizottság - Vajta" bélyeg. A gödi hármas szavazókörben a jegyzőkönyvvezető rosszul lett, így új jegyzőkönyvezetőt neveztek ki. Budapesten a III. kerület 27. számú szavazókörében egy idős hölgy elvesztette az egyensúlyát, arca és a szája is megsérült. A nőhöz mentőt hívtak, majd a Honvédkórházba szállították.
10:00
9 órás adatok: Zalában az országos átlagnál magasabb a részvétel
Vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Zalában az országos átlagnál magasabb a részvétel, eddig 25 318 fő adta le a voksát, ami 11,14%-ot tesz ki.
Zalaegerszegen a választópolgárok 10,22%-a szavazott már, azaz 4614 fő.
Fotó: NVI
09:55
Megérkeztek a 9 órás adatok, továbbra is magas a részvétel
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka (785 546 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 8,59 százaléka, 115 431 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 9 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 12,69 százalék, ami 22 256 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 8,48 százalék, 43 069 szavazó.
Az 1998-as önkormányzati választáson 5,05 százalék, a 2002-es választáson 6,42 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 7,70 százaléka, a 2010-es választáson 6,60 százaléka, tíz évvel ezelőtt 6,97 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 7,20 százaléka voksolt 9 óráig.
A 2004-es EP-választáson 5,45 százalék, a 2009-es választáson 6,03 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 5,25 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 7,78 százalék voksolt 9 óráig. Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról.
A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
09:30
Már csaknem 53 ezer levélszavazatot leadtak az EP-választásra
Már csaknem 53 ezer levélszavazatot leadtak az európai parlamenti (EP-) választásra, ebből több mint 43 ezerben volt érvényes az azonosító nyilatkozat - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból.
A sem Magyarországon, sem más uniós országban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben szavazhatnak az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, amennyiben május 15-éig felvetették magukat a névjegyzékbe. A levélben szavazók névjegyzékében mintegy 127 ezren szerepelnek.
Az NVI tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szerdai adatai szerint eddig 52 900 levélszavazatot adtak már le, ebből 4744-et közvetlenül az NVI-hez juttattak vissza, 48 246-ot pedig a külképviseleteken adtak le. Az NVI nem teszi közzé, hány azonosító nyilatkozatot ellenőrzött hétfő óta, csak azt, hogy az ellenőrzöttek között eddig 43 603 érvényes szavazási iratot találtak.
A tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely országokból érkezett a levélszavazat, hanem azt, hogy a kérelmező melyik országba kérte az értesítést a névjegyzékbe vételéről.
E szerint a legtöbb érvényes szavazási iratot (33 209-et) olyan választók juttatták vissza, akik szerbiai értesítési címet adtak meg, svájci értesítési címmel rendelkező választópolgároktól 346, nagy-britanniaiaktól 281, németországi értesítési címmel rendelkező választóktól 146 érvényes szavazási irat érkezett már vissza. Magyarországi értesítési címet megadó választóktól 197 érvényes szavazási irat érkezett vissza, kettős állampolgárságot tiltó országbeli értesítési címmel rendelkező választópolgároktól 42, és van 9096 olyan érvényes szavazási irat is, amelyet olyan választópolgár adott le, aki azt kérte, névjegyzékbe vételéről e-mailben értesítsék.
9:10
Több mint 216 ezren először élhetnek választójogukkal
Több mint 216 ezer választó élhet első alkalommal a választójogával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak vasárnapi választásán.
Ők azok, akik a 2022-es országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.
Az első választók kulcstartót kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, a bevásárlókocsiknál használható érme nagyságú kulcstartó egyik oldalán Magyarország, a másikon az Európai Unió zászlaja látható.
08:50
Nem voksolhat az a választó, aki nem írja alá a névjegyzéket
A vasárnapi választásokon a szavazatszámláló bizottságok nem engedik szavazni azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.
Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszamegy és magával viszi az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat. Vissza kell utasítani azt, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).
A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe – tájékoztatott az MTI.
08:38
Két rendkívüli esemény történt eddig
A Csongrád-Csanád vármegyei Szatymazon (3. számú szavazókör) 7 óra előtt nem sokkal egy állampolgár bejelentette, hogy ő érkezett először a szavazóhelyiséghez. A szavazóhelyiség nyitásakor a jegyzőkönyvvezető arról tájékoztatta, hogy a már szintén várakozó másik szavazó lesz az első szavazó. Az állampolgár ezt sérelmezte. Az SZSZB a választópolgár kérésére jegyzőkönyvet vett fel.
A második eset a Pest vármegyei Felsőpakony 4. számú szavazókörében történt, ahol egy választópolgár a szavazófülkében elesett, a fülke elborult. A választópolgár segítséggel felállt és távozott. A fülkét helyreállították – közölte az NVI.
08:00
Zalában 2 százalék feletti a részvételi arány
Vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Zala vármegyében 7 óráig a voksolók 2,05 százaléka, azaz 4654 választópolgár szavazott már.
Zalaegerszegen 771 fő, azaz a választásra jogosultak 1,71%-a szavazott.
Fotó: NVI
07:58
Itt vannak az első részvételi adatok
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka (148 427 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 1,62 százaléka, 21 744 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 7 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 2,47 százalék, ami 4331 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 1,53 százalék, 7760 szavazó. Az 1998-as önkormányzati választáson 0,93 százalék, a 2002-es választáson 0,92 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 1,12 százaléka, a 2010-es választáson 0,99 százaléka, tíz évvel ezelőtt 1,06 százaléka, öt évvel ezelőtt pedig 1,12 százaléka voksolt 7 óráig. A 2004-es EP-választáson 0,90 százalék, a 2009-es választáson 1,07 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 0,96 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 1,48 százalék voksolt 7 óráig.
Az EP-választáson az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt szombaton kezdődött a szavazás Magyarország külképviseletein, helyi idő szerint 6 és 19 óra között, és az elsőként nyitó négy szavazókörben, Argentínában (Buenos Aires), Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo), és Uruguayban (Montevideo) már le is zárult a szavazás – közölte vasárnap reggel az NVI. Adataik szerint 100 százalékos volt a részvételi arány a brazíliai Sao Paulo és Brazilvárosban, az uruguayi Montevideóban, a chilei Santiago de Chile-ben, ecuadori Quitóban.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
07:55
Rendkívüli nyitvatartás a kormányablakokban
Szavazni csak érvényes okmányokkal lehet, az értesítő tartalmazza ezek pontos megjelölését. A kormányablakok a zalaegerszegi Munkácsi Mihály utcai kormányablak kivételével június 8-án (szombat) 8.00-16.00 óráig, június 9-én (vasárnap) 7.00-19.00 óráig tartanak ügyfélfogadást a szavazáshoz szükséges okmányok pótlása, cseréje érdekében. Fontos, hogy a kormányablakokban és az okmányirodákban június 7-én (péntek) 10.00 órától a szavazás napján, június 9-én 19.00 óráig lakcímváltoztatási ügyeket nem lehet intézni, lakcímváltoztatással nem járó lakcímigazolvány pótlási ügyek azonban intézhetők.
07:47
Mindenhol megkezdődött a szavazás
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel. Mucsi Tamás azt mondta: mind a 10 119 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az elsőként szavazó választópolgárok mindenhol leadhatták szavazatukat. Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá.
07:35
Zala vármegyei adatok
A választópolgárok száma Zala vármegyében az önkormányzati választás tekintetében 226 ezer fő. A vármegye 258 településén 427 szavazókörben nyílik lehetőség a szavazólapok leadására. Polgármester jelölt 565 fő, képviselőjelöltek (települési, vármegyei, kompenzációs) 2.292 fő, nemzetiségi jelölt (település, területi) 307 fő. Összesen: 3.164 fő.
07:10
Zalaegerszegen is megnyitottak a szavazókörök
Hat óra előtt pár perccel már sorban álltak a választók a 19-es szavazókör előtt. Az első voksoló Szűcs Lajos volt, aki az előírások szerint ellenőrizte az urnákat, megállapította, hogy minden az előírásoknak megfelelő, lezárták azokat.
Zalaegerszegen a polgármesterre, a települési egyéni választókerületi képviselőre, és az európai parlamenti pártlistákra lehet szavazni. Amennyiben a választáson valaki nemzetiségi választópolgárként vesz részt, a fenti három szavazólapon túl további hármat kap.
A voksoláshoz mindenki hozza magával lakcímkártyáját és fényképes igazolványát (személyit, jogosítványt vagy útlevelet), ezek hiányában ugyanis nem tudják azonosítani.
Az urnákat este hét órakor zárják, ezután először a polgármester, majd az önkormányzati képviselő, vármegyei önkormányzat, végül az EP-választás eredményeit hirdetik ki.
Szöveg: Nagy Jenő, Frauenhoffer Márta, Médiacentrum Zalaegerszeg
Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg
