Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

A Bibliában olvasható, mit mondott Simeon, miután találkozott a gyermek Jézussal, akit születése után negyven nappal szülei elvittek a templomba:

Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: lám, e gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben.

Jézust világosságnak nevezte, aki arra hivatott, hogy megvilágosítsa a pogányokat. Innen ered a gyertyaszentelés hagyománya - emlékeztetett Molnár János plébános.

Áldozatot kellett bemutatni a szülőknek az ószövetségi nép idejében az elsőszülött gyermekért. A gyertya szimbóluma az áldozatnak, ami önmagát emészti el: hogy nekünk világosságot adhasson, önmagát áldozza. Így lett aztán Krisztus szimbóluma is.

A kertvárosi templomban a vasárnapi szertartáson a hívek meggyújtott gyertyákkal várták a mise kezdetét. Hetési Magdolna családjában generációról generációra öröklődik a gyertyaszenteltetés szokása.

Nagymamámtól kaptam ezt az örökséget, mert számára fontos volt mindig a katolikus hitélet, és ezt tovább vittük a családomban is. Ilyenkor készülünk azzal, hogy mécsest vásárolok az üzletben, a templomban meg – ahol lehetőség van – gyertyát veszünk, és azt megszenteltetjük az atyával.

Horváthné Bukta Veronika is gondolt a családtagjaira a gyertyaszentelés alkalmával.

Az egyik gyertyát még ma is meg fogom gyújtani, a másikat viszem a gyerekekhez, hétfőn utazom Sóskútra hozzájuk. Amíg ég, ég, a maradékot meg félre szoktam tenni. Van, amikor karácsonyig megmarad, de nem jellemző, inkább a szülők sírjához is elballagok vele.

Az egyház a megszentelt élet világnapját is február 2-án ünnepli, ilyenkor köszönetet mondanak a papi, szerzetesi hivatásokért. A naphoz számos hiedelem is kapcsolódik, ezek közül a legismertebb az időjárás alakulására utal: ha a barlangjából kibújó medve meglátja az árnyékát, azaz süt a nap, megijed, és visszabújik. Ez azt jelenti, hogy hosszú tél lesz. Zalaegerszegen február 2-án hétágra sütött a nap.

Szöveg: Ferenczy Gyöngyi

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg