Gyászmegemlékezést tartottak Zalaegerszegen az egykori zsinagógában

A második világháború vérzivataros időszakában Zalaegerszeget óriási veszteség érte, ami több mint félévszázad után is érezteti hatását

– mondta emlékbeszédében Bali Zoltán alpolgármester. A közel 1950 tagot számláló helyi zsidó hitközség létszáma a világégés után csaknem tizedére csökkent.   

Vallási okok miatt több embert elvittek a városból, akik itt születtek, itt éltek, magyarul beszéltek jövőjüket is itt tervezték

– emlékeztett Radnóti Zoltán főrabbi. Virágh Judit a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke kiemelte: az új nemzedéknek is meg kell ismerni a történelem sötét időszakát, hogy a borzalmak soha többé ne ismétlődhessenek meg.

A hitközség évek óta június első vasárnapján tart gyászmegemlékezését. Ezen a napon felkeresik és megkoszorúzzák az áldozatok emlékműveit. A vasútállomás falán, 2003-ban elhelyezett roma-holokauszt domborműnél ezt nem tudták megtenni, ugyanis - mint Virágh Judit fogalmazott -, oda nem illő szót írtak a táblára.

Zalaegerszegen 1944 áprilisában kezdődött el a zsidó lakosok összeírása. Létrehozták a gettókat, ahol több mint 3200 embert tartottak fogva. A deportáltakat szállító vonatok május végén elindultak a haláltáborok felé. Az elhurcoltak közül 1400-an soha nem térhettek haza.

Fotók: Zalaegerszegi Televízió