A roma holokauszt zalai áldozataira emlékeztek

A történelmi eseményeket a nemzetiségi önkormányzat elnöke idézte fel, miszerint 1944 őszén több mint száz roma családot hurcoltak el. A deportáltak között volt Radnai Tamás nagyapja és az akkor kétesztendős nagybátyja. A vészkorszakot egyikük sem élte túl.  

Nagyon-nagyon szörnyű dolog, ami történt. Ártatlan gyermekeket, édesanyákat, lőttek le, akik nem ezt a sorsot érdemelték. A származásuk miatt kellett meghalniuk

– hívta fel a figyelmet Radnai Tamás, a Zalaegerszegi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

A zsidók és a cigányok sorsa hasonló volt. Mint a hitközség elnöke fogalmazott, ezt a sorsközösséget – ami arra kötelez, hogy minden esztendőben fejet hajtsanak az áldozatok előtt – vállalni kell.

1944-ben, amikor elvitték az első transzportot Magyarországról, Auschwitzban nem volt máshol hely, mint a cigány barakkban. És ezért, hogy a magyar zsidók, illetve az első magyar transzport elférjen, megölték a cigányokat. Egyetlen egyet tudni kell; ők voltak azok, akik között akkora összetartás volt, hogy a családjaikat nem tudták szétszakítani

– mondta Virágh Judit, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke.

A rendezvényt a cigány himnusszal zárták. Az emlékezők koszorúkat helyeztek el és mécseseket gyújtottak az emléktáblánál. Farkas Ferenc szobrászművész alkotását – a gyermekét magához szorító anyát ábrázoló domborművet – 2003-ban avatták fel. November 3-át ebben az évben nyilvánították a roma holokauszt zalaegerszegi napjává.   

Szöveg: Kolozsvári Ilona

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg