Munka a nyugdíj mellett – itt vannak a legfrissebb szabályok

A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után (2022. január 1-jétől) a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Személyi jövedelemadót viszont levonnak a bérükből (15 százalék). Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5 százalékkal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13 százalékkal kevesebb lehet, mint egy akítv dolgozóé – írja az Infostart. 

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett kereseténél 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja – amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj – mellett szerzett kereset is járulékmentes.

Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíja megállapítását követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. (Ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősülhet főállású katásnak, így nem maradhat az új kata törvény alapján kisadózó, más adózási formát kell választania, ha nyugdíjas vállalkozóként tovább dolgozna.)

Fontos még, hogy miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, a nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni, a nők kedvezményes nyugdíja nem újraszámítható a nyugdíjkorhatár betöltésével, akkor sem, ha az érintett hölgy dolgozott a kedvezményes nyugdíja mellett.

2013. július 1-jén lépett hatályba és részben még mindig hatályos a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.

A kormányhatározat nyomán az Országgyűlés már többször módosította a nyugdíjtörvényt, a 2025-ben hatályos törvényi rendelkezés szerint a kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

• közalkalmazotti jogviszonyban,
• költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban,
• egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
• honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
• politikai szolgálati jogviszonyban,
• biztosi jogviszonyban,
• köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• ügyészségi szolgálati viszonyban,
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is.

Az összes felsorolt közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjasnak minősül. Emiatt a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

A kormányzat mentesítő rendelkezései következtében nem kell viszont szüneteltetni a nyugdíj folyósítását a közszolgálati jellegű jogviszonyokban sem, ha a jogviszony

• szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy
• köznevelési intézményben, vagy
• szakképző intézményben áll fenn.

E feltételek fennállását a foglalkoztató nyilatkozatával kell igazolni. Nem szüneteltethető az ellátás folyósítása a jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszony létesítésekor azon közszolgák esetében sem, akiknek a közszolgálati jogviszonya nem kinevezéssel, hanem választással, közjogi megbízatással jött létre (ilyen például a polgármester vagy az alkotmánybíró).

Ha az ellátásban részesülő személy megbízási szerződéssel létesít jogviszonyt, az nem eredményezi az ellátás folyósításának szüneteltetését. Szintén nem kell alkalmazni a magyar szüneteltetési szabályokat külföldön létesített, a magyar jogszabályok szerint közszférás foglalkoztatásnak megfelelő jogviszonynál.

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya. Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori havi minimálbér 18-szorosa, azaz 2025-ben évi 5 234 400 forint.

Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.

A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt. A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóság részére.

Fotó: illusztráció/Freepik