Polgári kori egyesületek – díszbemutató a levéltárban

A 2020-ban indult kutatás célja, hogy feltárja a mai közművelődés történeti előzményeit. A gyűjtemény tartalmazza az egyes szervezetek alapításának és megszűnésének időpontját, valamint tevékenységi területük meghatározását. 

Ez a 19. század első feléig nyúlik vissza, ugyanis akkoriban az egyesületek jelentették a közművelődésnek a kereteit, mivel nem volt még közművelődési intézményrendszer. Nem voltak művelődési házak, nem voltak közösségi színterek és így az emberek az egyesületi keretek között tudták megélni a polgári létet. Ott tudtak művelődni, nagyon sok esetben könyveket olvashattak, programokat szerveztek maguknak, illetve minden tevékenységet végeztek, amire az egyesületet létrehozták

– nyilatkozta Kuglics Gábor, a Nemzeti Művelődési Intézet kutató-fejlesztő munkatársa.

Zala vármegyében összesen 473 civil szervezetet rögzítettek, köztük szakmai, gazdasági, kulturális és sportegyesületekét.

Az egyesületi élet a dualizmus korában, illetve a két világháború között virágzott Magyarországon, Zala megyében és az ország más településein, főként a nagyobb városokban. Természetesen a nagyobb városokban, így a megyeszékhelyen, Zalaegerszegen, vagy még inkább Nagykanizsán, amely lényegesen nagyobb város volt az említett korszakban Zalaegerszegnél. Ott több tucat, a legkülönfélébb típusú egyesület működött 

– ismertette dr. Káli Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltár igazgatója.

A díszbemutató zárásaként mind a 19 vármegye kötetéből egy-egy példányt adtak át a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárnak. Ezek a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálhatók.

Szöveg: Kiss Alexandra

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg