Egyre többen adják-veszik online a használt dolgaikat, de vajon mit szól ehhez a NAV?

Tömegével kezdték el használni a Vinted adok-veszek platformot magyar magánszemélyek, sokan hetente többször is mennek a csomagautomatákhoz, hogy ruhákat, baba-mama cuccokat vagy lakberendezési tárgyakat adjanak el, vagy vegyenek - írja a Pénzcentrum nyomán az Infostart.

Hozzáteszik: azt már kevesen tudják, hogy ha egy adóévben a magánszemély értékesítéséből származó bevétele meghaladja a 600 ezer forintot, adóbevallási és adófizetési kötelezettség keletkezhet.

Sőt, sokan azt se tudják, hogy mikortól nevezhető gazdasági tevékenységnek, amit csinálnak, azaz mi mutat már túl a magánszemélyek közti adásvételen.

A lap megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a következő tájékoztatást adta:

A már nem használt, feleslegessé vált használati tárgyak eladására alkalomszerű, eseti jellegű értékesítésére a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy átruházására vonatkozószabályait kell alkalmazni. Nem keletkezik adóbevallási és adófizetési kötelezettség abban az esetben, ha az adóévben együttesen nem haladja meg a magánszemély értékesítéséből származó bevétele a 600 ezer forintot. Ezen értékhatárt meghaladó bevételre viszont meg kell állapítania a jövedelmet, amely jövedelemből 200 ezer forint adómentesnek minősül. Ebben az esetben a NAV-hoz nem kell bejelentkezni és adószámot sem kell igényelni. Adószám hiányában az értékesítő számlát, nyugtát nem tud kibocsátani, ezért az értékesítés kapcsán elegendő más okiratot, pl. adásvételi szerződést vagy átvételi elismervényt kiállítania.

Azaz, mint írják, aki nem adott el évi 600 ezer forint felett, annak nincs adófizetési kötelezettsége, és ez nem csak az online piacterekre vonatkozik, hanem az összes eladásra.

A NAV arra is rávilágított, hogy ha valaki meg is haladta a 600 ezres értéket, abból nem feltétlenül keletkezett annyi jövedelme, amit be kell vallani.

Ingó értékesítés esetén a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az átruházásból származó bevételből (eladási ár) le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, értéknövelő beruházásokat, átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg (a tárgyak eredeti vételárát nem tudja igazolni az eladó), akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell a magánszemélynek a személyijövedelemadó-bevallásában megállapítania és az adóévet követő május 20-ig megfizetnie

- tájékoztatta az adóhivatal a lapot.

Vagyis, ha valaki vásárol például 12 ezer forintért egy pulóvert, de mégse jó a méret, és továbbadja szintén 12 ezer forintért, akkor nem keletkezett jövedelme. Vagy ha valaki vásárol egy cipőt 8 ezer forintért, és néhány hordás után továbbadja 4 ezerért, értelemszerűen akkor sem tett szert jövedelemre.

Ha viszont valaki vásárol egy luxusórát 3 millió forintért, majd pár év múlva továbbadja 3,5 millióért, akkor keletkezett jövedelem.

Nem a teljes 500 ezer forint a jövedelem, mert le lehet vonni például a hirdetési költséget, vagy a szállítási díjat, járulékos költségeket, de még így is biztosan keresünk rajta 200 ezer forintnál többet. Ez után 15 százalék szja-t kell fizetni - teszi hozzá a lap.

Ugyanígy, ha valaki használt dolgokat, például bútort vagy kerékpárt vásárol, aztán felújítva továbbadja, de többért, mint amennyiért hozzájutott, az is haszonszerzés. Ilyenkor kell figyelni a 600 ezer forintos bevételi és a 200 ezer forintos jövedelmi határra.

Arról, hogy mikortól minősül az adásvétel üzletszerű tevékenységnek, a lapnak a NAV azt nyilatkozta:

Más megítélés alá esik az az eset, amikor a magánszemély eladásai gazdasági tevékenységnek minősülnek. Ilyen a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jellegű végzése, ha ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi. Ebben az esetben a magánszemély előzőek szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül mely után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

A hatóság hozzátette, ebben az esetben nem alkalmazható a 200 ezer forintos szabály, azonban, ha az ingó értékesítésből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Fotó: illusztráció/Freepik