Csaló eperárusok: tanácsok a valódi magyar gyümölcsök azonosításához

Elszaporodtak az út menti árusok a korán indult eperszezonban: a köztereken, aluljárókban, áruházak mellett egymást érik az „olcsó”, „mézédes” gyümölcsöt kínáló, alkalmi kereskedők, akik azonban sok esetben átverik a vásárlókat, mert magyar eperként kínálják az importból származó, ízében, minőségében a hazaitól eltérő termést. 

Aki a magyar gyümölcsre esküszik, nem árt, ha résen van, máskülönben csalódást okozhat a jellemzően olcsóbban kínált, de így is ezres nagyságrendű beszerzés. A magyar termelők évről évre szembesülnek a problémával, hogy a piacot importtal elárasztó árusok ellehetetlenítik őket, mert lenyomják az árakat, miközben gyakran megkárosítják a fogyasztót. 

Igazolvány és fotó lehet a bizonyíték

Az utcán, bódékban sok eperárussal találkozunk, akiknek a 80 százaléka szélhámos, mert az országba kamionszámra érkező spanyol vagy görög epret magyarként, főként lajosmizseiként adják el – hívja fel a figyelmet a TikTok-on a kunbaracsi Organikus Farm gazdája. 

A Pénzcentrum által idézett videóban arra figyelmeztet, hogy vásárláskor két dologra érdemes figyelni: az egyik, hogy ne elégedjünk meg a nyugtával, hanem kérjünk az eladótól áfás számlát, amit egy csaló árus nem fog tudni teljesíteni, akit kérjünk meg arra is, hogy mutassa meg az őstermelői igazolványát.

Az is jó módja a laikus ellenőrzésnek, ha a magát magyar termelőnek kiadó eladótól az kérjük, hogy mutasson fotót az ültetvényéről és igazolja az áru eredetét, hogy hol termeli a gyümölcsöt. – Az igazi termelő fotózza, videózza a termését, mert büszke rá, megörökíti, ezt pedig be is tudja mutatni – fogalmazott a szakember. 

Engedély kell az utcai árusnak is

A mozgóárusításhoz is szükséges a működési engedély, amit a kereskedelemről szóló törvény és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályoz. Az engedély nélküli árusítás viszont nem csak az áru eredetével kapcsolatos átverést, hanem illegális tevékenységet is jelenthet.

A Trade Magazin információ szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság úgy tájékoztatott, hogy a rendőrségnek nincs jogszabályi felhatalmazása az illegális árusokkal szembeni fellépésre, csak, ha bűncselekményt vagy szabálysértést észlelnek. Ez megnehezíti a hatóságok munkáját az ilyen tevékenységek ellenőrzésében – írja a szaklap.

Már szüretelnek a magyar termelők

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint is nagy a különbség a külföldi és a magyar szamóca között: az importált gyümölcs koraérett, míg a hazait teljesen éretten szedik le, mivel az jóval rövidebb idő alatt jut el a fogyasztókhoz. Ez pedig megmutatkozik a termékek ízvilágában.

Győr-Moson-Sopronban is kitelepültek már a helyi termelők: a Kisalföld helyi riportja szerint a korai meleg miatt egyelőre a fűtött és hidegfóliás termést árusítják, kilónként átlagosan 4000 forintért, míg a szabadföldi termés május végén várható.

A korai fajták között is akad édes, hazai szamóca, és például a tévhittel ellentétben az sem feltétlenül jelenti azt, hogy import áruról van szó, ha a gyümölcsök túl nagyra nőttek. Létezik ugyanis a húsos, lédús, úgynevezett óriás Jolly fajta, ami akár ököl méretűre is megnő. Egy szem súlya elérheti a 15 dekát, de hazai – derül ki az egyik abdai termelő beszámolójából. 

Fotó: Illusztráció/Freepik