Fókuszban a szőlőtermelés és a borkultúra – Helytörténeti konferencia a díszteremben

A résztvevőket Havasi Bálint rendhagyó módon, a Da Bibere Zalai Borlovagrend öltözékében köszöntötte. A főigazgató 2015 óta tagja a tradíciókat, valamint a több évszázados emlékeket őrző közösségnek.  

Maga a borlovagrend is egy régészeti lelet után kapta a nevét. Keszthely környékén került elő egy kis kelta edényke, amire a „da bibere”, azaz adj innom feliratot vésték. Tulajdonképpen ez az az időszak, amikor elindult a szőlő- és a borkultúra, és azóta is összefonódik az itt élőknek az életével, mindennapjainkkal, a kultúrával, és az irodalommal

- hangsúlyozta Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója.

Németh Roland a „Szőlő és borkultúra a Borostyánkő-út árnyékában” című előadása a római korig nyúlik vissza.  

A római időszakban a szőlőnek, illetve a bornak különös jelentősége volt akár társadalmi akár a mindennapi fogyasztás tekintetében. A térség kutatása kapcsán kiemelem majd az előadásomban az amforákat, ami az olívaolaj, gyümölcsök satöbbi szállítása mellett a bor szállításának az egyik elsődleges eszköze volt

- fejtette ki Németh Roland régész.

A prezentációkon áttekintést adtak a présházakról és hegyi hajlékokról. Az ötvenes évek elején ezekbe az építményekbe száműzték a kitelepítetteket. Kiss Nóra a szőlőhegyi életképekben Szentmihályi Imre, az 1950-es években készített néprajzkutatásait dolgozta fel.

Több évtizednyi tapasztalatokat gyűjtött Szentmihályi Imre. Az adatközlők 70-90 évesek voltak, akik még megélték, ismerték a filoxéravésznek a pusztítását, az új szőlőfajták megjelenését, a paraszti szőlőhegyek lassú modernizációját. Az öregek még meséltek arról, hogy hogyan zajlottak a borozások. Amikor a gazdák meghívták egymást, előre illett dicsérni a bort, és éltetni egymást, és csak azután kóstolták meg a bort

- elevenítette fel Kiss Nóra néprajzkutató.

A tervek szerint a város támogatásával a helytörténeti konferenciasorozatot folytatják. A közgyűjtemények célja, hogy a nagyközönség mind jobban megismerje a zalai vármegyeszékhelyről szóló krónikákat, illetve dokumentumokat.

Szöveg: Kolozsvári Ilona

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg